Nemi különbségek az edzésfolyamat tervezésében

Az edzésfolyamat tervezése során nemcsak az életkori sajátosságokat kell figyelembe venni, hanem bizonyos kor után a nemi különbségeket is. Gyermekkorban a fiúk és a lányok azonos módon terhelhetők, sőt 10-12 éves kor környékén átmenetileg a lányok jobb teljesítményre lehetnek képesek. Ennek az az oka, hogy a serdülőkor a lányoknál 1-2 évvel hamarabb kezdődik el, mint a fiúknál. Úgy is szokták mondani, hogy a fiúk később érnek. Ebben a korban ugyanis jelentős teljesítményjavulás figyelhető meg, ami így a lányoknál hamarabb jön el.
Serdülőkorban jelentős változásokon megy át a szervezet. Megindul a nemi működés, ami bizonyos hormonok fokozott termelődésével és ivarsejttermeléssel jár. Ez a folyamat az úgynevezett másodlagos nemi jellegek erősödését is eredményezi. Ilyen nemi jellegek például a nemi szervek fejlődése, a szőrzet megjelenése vagy a testösszetétel megváltozása. Sportedzés szempontjából az egyik legmeghatározóbb változás a testösszetétel változásai. A lányok alakja nőiesedni kezd, megemelkedik a testzsír aránya, egyeseknél jelentős mértékű hízás is megfigyelhető. A fiúknál ennek éppen az ellenkezője tapasztalható, jelentős mértékben megnő az izomtömeg. Az izomtömeg gyarapodása nagymértékű különbséget eredményez az erő és a gyorsaság területén. A serdülés ideje alatt a változásoknak köszönhetően előfordulhat, hogy a lányok teljesítménye stagnál vagy akár romolhat is. A fiúknál a serdülő kor alatt és után is jelentős mértékű teljesítményjavulás tapasztalható. A keringési és légzőrendszer intenzív fejlődést mutat ebben a korban. Ennek eredménye az állóképességben bekövetkező óriási fejlődés. A súlyzós erőfejlesztés is elkezdhető, amire a fiúk hirtelen izomtömeg-növekedéssel reagálnak. A nők biológiai fejlettségük és fizikai terhelhetőségük csúcsát 18-19 éves korban érik el, míg ez a férfiaknál 22-24 éves korra tehető.
A férfiak és nők közti különbségek nem feltétlenül jelentik azt, hogy teljesen eltérő edzésprogramot kell alkalmazni. Annak ellenére, hogy a férfiak jobb teljesítményre képesek, ugyanolyan módon terhelhetőek a nők is. De mennyiségi különbségek vannak. Például, ha medicinlabdás erőfejlesztő edzés van, akkor mindenki ugyanazokat a gyakorlatokat végezheti, csak a nők kevesebb ismétlésszámmal vagy könnyebb medicinlabdával dolgoznak.
Ettől függetlenül vannak olyan sportágak, amelyeket jellemzően férfiak, és vannak, amelyeket jellemzően csak nők űznek. Ritmikus gimnasztikában például csak női versenyeket rendeznek. Az olimpia sportágak közül ma már szinte minden versenyszámban elindulhatnak a nők is. Régen elképzelhetetlennek tűnt a női súlyemelés, birkózás vagy labdarúgás. A női és férfi versenyzők eltérő fizikai adottságaihoz a sportágak versenyszabályai is alkalmazkodtak. Labdajátékokban vagy az atlétika dobószámaiban kisebb a női szer mérete és súlya. Röplabdában például alacsonyabban van a háló, a küzdősportokban lehet rövidebb a mérkőzés ideje.
A versenyszámok többségében a férfiak és a nők külön versenyeznek, de akadnak olyan sportágak, ahol közös versenyeket rendeznek. Ilyen például a lovaglás vagy a sakk. Vannak olyan versenyszámok, ahol a 2 nem képviselői kötelezően együtt versenyeznek. Ilyen például a páros műkorcsolyázás, a társastánc vagy a korfball. Az edzésfolyamat tervezése során tehát, életkortól függően, a mennyiségi különbségekre kell a legjobban odafigyelni.