A Biblia

Matuzsálemi kor, mózeskosár, hétpecsétes titok, éden, hegyi beszéd… Ugye hallottad már ezeket a kifejezéseket? Ezek mind bibliai eredetű fogalmak. Láttál már keresztet, ismered a Tudás fájának, Noé bárkájának történetét, és biztosan ismerős ez a kép Ádámról és az Úrról.
Ki ne szeretné megismerni a világ legolvasottabb művét, melyet több mint ezer nyelvre fordítottak le? Ebben a videóban az európai kultúra egyik legfontosabb forrását, a Bibliát ismerheted meg. A zsidó és keresztény hívő emberek számára ez a Szent könyv. Ám a nem hívő emberek számára is jelentős, hiszen szervesen beágyazódott hétköznapjaink, művészetünk, gondolkodásmódunk világába. Az európai művészet mai napig felhasználja a Biblia szimbólumrendszerét, műfajait. Hittől, vallástól függetlenül mindannyiunkra hatással van. Számos irodalmi alkotás is található benne. Ez a szempont határozza meg a mi értelmezési keretünket is.
Maga a biblia szó a görög büblosz, vagyis könyvecskék szóból ered. De főképp a zsidók Szentírásnak, Szent Könyvnek is nevezik. Nagyjából 1500 év alatt született iratok összessége, amelyek Kr.e. 1400 és Kr.u. 100 között íródtak a Közel-Kelet területén. Bábel, Ninive, Názáret, Jeruzsálem, Jerikó és még sorolhatnánk a jelentős bibliai városokat. Ezek a mai Izrael, Irak és Jordánia területén találhatóak.
Két fő részből, az Ó-és Újszövetségből, más néven Ó- és Újtestamentumból áll. Az Ószövetség elnevezés Isten és a zsidó nép közötti szövetségre utal. Isten megígérte, hogy elvezeti népét az Ígéret földjére. Azonban a zsidók megszegték a törvényeket. Ezért új szövetség köttetett Jézus Krisztus által. Ez a kifejezés Istennek Jézus által az emberiséggel kötött szövetségére utal. A zsidók a mai napig csak az ószövetségi iratokat fogadják el Szent könyvként. Jézust nem ismerik el Megváltóként, Messiásként. A keresztények számára az Ó-és Újszövetség együttesen jelenti a teljes Bibliát. Az Ótestamentum héber és arámi, az Újszövetség jórészt görög nyelven született.
Kik a zsidók és keresztények? A zsidók vagy izraeliták hite a judaizmus, nyelvük a héber. Ma a világ számos pontján élnek, különböző kultúrába tartozó emberek vallják magukat zsidónak. Az Ószövetség első öt könyvének, a Tórának a parancsai szerint élnek. A keresztények a kereszténység valamely egyházához tartozó megkeresztelt, Jézus Krisztusban hívő emberek. Hitük szerint Jézus a Messiás, az emberiség megváltója a bűntől.
Miből is épül fel a Biblia? Már tudjuk, hogy a Biblia több száz éven keresztül, több szerző, különböző helyeken keletkezett műveinek részleteiből áll össze. De ki volt az, aki „kiválogatta” ezeket az iratokat? Ez nem egy emberhez köthető. A folyamat neve kanonizáció. Tudós egyházi tekintélyek döntötték el a vallási tárgyú iratokról, hogy Isten által sugalmazott, szent iratok-e. Amelyiket annak tartották, azt beemelték a Bibliába, így alakult ki a végleges szövege. Mi történt azokkal az iratokkal, melyet hamisnak tartottak? Ezeket apokrifoknak, görögül elrejtettnek nevezzük. Júdás és Tamás evangéliuma a legismertebb apokrif irat. Van olyan irat, amelyet alig 5-10 éve ismerhettünk meg!
Mikor vált véglegessé a Biblia? Kr.u. az I. században lezárták a héber nyelvű Biblia kanonizációs folyamatát. Ezt nevezzük héber vagy palesztinai kánonnak. A protestánsok számára ez a teljes Biblia. Ennek a görög fordítása, az úgynevezett. Septuaginta 7 könyvvel többet tartalmaz, ezt alexandriai kánonnak nevezzük. A katolikus egyház ezt tekinti Szent Könyvének. A több mint ezer fordítás közül néhányat ki kell emelnünk. Az Ószövetség görög fordítása a Septuaginta, az első teljes latin fordítás pedig a Vulgata. Magyar nyelven legelőször 1541-ben lehetett olvasni az Újszövetséget, Sylvester János fordításában. Az első protestáns bibliafordításunkat Károli Gáspár készítette el 1591-ben. Ez a Vizsolyi Biblia. Az első katolikus bibliafordítás Káldi György nevéhez köthető, 1626-ban készült el.
A Biblia számos művészeti alkotást ihletett az elmúlt évszázadokban. Az irodalomban többek között Madách Imre Az ember tragédiájában, Bulgakov A Mester és Margaritában dolgozott fel bibliai motívumokat. A festmények közül Leonardo Az utolsó vacsora, Munkácsy Mihály trilógiája, Bruegel Bábel tornya című alkotása csak a jéghegy csúcsa. De ha Mel Gibson Passió című filmjét, vagy Webber Jézus Krisztus Szupersztár című rockoperáját nézed, akkor is jusson eszedbe: a Biblia mai napig hatással van létünkre.