A törökök kiűzése Magyarországról

Valljon s mikor leszön jó Budában lakásom!
Hányan sóhajthattak fel hasonlóan közel 150 éven át Magyarországon! Buda 1541-től a törökök kezén volt. A várva várt pillanat csak 1686-ban érkezett el. Hogyan jött el a történelmi lehetőség? Valóban felszabadult Buda a török kiűzése után?
A XVII. század második felében a császár, I. Lipót abszolutista törekvései és a törökökkel szembeni halogató politikája kiváltotta az egész magyar társadalom ellenállását. Az elbocsátott végvári vitézekből, az elszegényedő kisnemesekből magukat kurucoknak nevező bujdosó mozgalom szerveződött. 1678-ban, amikor Thököly Imre állt az élükre, sikeres hadjárataikkal a Felvidék jelentős részét elfoglalták. Az ország immár négy részre szakadt. Thököly fejedelemségét a török is elismerte. Lipót ugyan 1681-ben visszaállította a magyar rendi alkotmányt, de a kurucok, mivel tömegeik nem a birtokos nemességhez tartoztak, elutasították a békét.
A Török Birodalom ekkorra már túljutott hatalma csúcsán. IV. Mehmed helyett az egymást váltó nagyvezírek kormányoztak. Kara Musztafa félreértette Thököly sikereit. Bécs elleni csatlakozásra szólította fel szövetségeseit, Thökölyt és az erdélyi fejedelmet, Apafi Mihályt. Thököly csatlakozott, bízva abban, hogy oszmán segítséggel sikerül egyesíteni az országot. Döntése a kuruc táborban megosztottságot eredményezett.
A szövetségesekkel együtt mintegy 150 ezer fős sereg vonult keresztül Magyarországon 1683-ban. Lipót felkészült a védekezésre. Kölcsönös szövetséget kötött Sobieski (ejtsd: szobieszki) János lengyel királlyal, illetve német államokat állított maga mellé. Magyarországot feladta, Bécset megerősítette. A császárváros már két hónapja állt ostrom alatt, mikor Lotaringiai Károly császári és Sobieski János lengyel serege az ostromlókra zúdult. A nagy veszteséget szenvedő törökök menekültek, a nagyvezír selyemzsinórt kapott. Megkezdődött Magyarország török uralom alóli felszabadítása.
Miért sikerült győzni? A török haderő elmaradt a fejlődésben, már csak nagy tömegeket tudott felvonultatni. A segédhadakat adó magyar kurucok főleg a hagyományos könnyűlovas harcmodorban voltak járatosak. A portyázó harcmodor nem volt alkalmas nyílt ütközetre. A császári haderő ellenben egységesen felszerelt, kiképzett katonákból állt. Létszámában is megerősödött, a fegyvernemek összehangoltan harcoltak. Nemzetközi összefogással 1684-ben megszületett a Szent Liga. Még a régi rivális, XIV. Lajos Franciaországa is semlegességet vállalt.
Budát 145 év után, 1686-ban sikerült visszafoglalni. Az utolsó budai pasa, Abdurrahman is elesett. Thököly fejedelemségének sorsa megpecsételődött. A fejedelmet a szultán túszul ejtette, de ezzel már nem tudta megvásárolni a békét. 1687-ben Nagyharsánynál zajlott le a legnagyobb csata, mely fényes Habsburg győzelemmel zárult. Úgy látszott, semmi sem állítja meg a császáriakat. A második mohácsi csatának is nevezett összecsapás mintegy keretbe foglalta a magyarországi török háborúkat.
Ekkor fordulat állt be a háború menetében. XIV. Lajos döbbenten látta Lipót fergeteges sikereit, a növekvő Habsburg Birodalmat. Feladta hát semlegességét. A Török Birodalomban egy új, határozott nagyvezér vette át az irányítást. Megszilárdította a fegyelmet, ütőképesebbé tette a hadsereget. A törökök visszahódították a Balkánt. Az elhúzódó háború azonban a pusztításokon kívül más eredménnyel már nem járt. Az utolsó jelentős ütközet az Alföldön volt 1697-ben. Savoyai (ejtsd: szavojai) Jenő Zentánál szétverte az ellenfél seregét. Immár mindkét fél hajlott a megegyezésre. A Karlócán megkötött béke 1699-ben rögzítette a kialakult helyzetet. A Temesköz kivételével egész Magyarország a Habsburgoké lett.
Felszabadult az ország? Igen is, meg nem is. A felszabadított területeken a törökök helyén I. Lipót rendezkedett be. Buda visszafoglalása után 1687-ben országgyűlést tartott, ahol a magyar rendek „hálából” lemondtak a szabad királyválasztásról és az Aranybulla ellenállási záradékáról. Lipót a fegyverrel visszafoglalt területeket új szerzeménynek tekintette. Az egykori birtokosok csak igazolások és súlyos fegyverváltság után kaphatták vissza földjüket. A katonaságot a jobbágyságnál szállásolták el, nekik kellett ellátniuk őket. Erdélyt sem csatolta vissza Magyarországhoz. Bár érintetlenül hagyta a volt állami hivatalokat és elismerte a kialakult vallási helyzetet, a fejedelemséget tartományként kezelte. Élére gubernátort, azaz kormányzót nevezett ki. Másfél évszázad után a török uralom ugyan megszűnt, az ország mégsem nyerte vissza függetlenségét.