Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra

Az információk világában való eligazodás lényege a keresés. Egy weboldal, de akár az egész internet használhatóságát ez dönti el. A keresők persze okosak, egyesek szerint előbb tudják, mit kell keresni, mint mi magunk.
Információs társadalomnak nevezik a XX. század végén kialakult társadalmat, melyben az információhoz és a tudáshoz való hozzáférés könnyebbé és gyorsabbá vált. Ez hatással van a társadalom minden szegmensére a gazdaságtól az oktatáson át a kultúráig.
Az információs társadalom is épít a nyelvre, hiszen az információ sokszor nyelvi alapú. Igaz, sok esetben a nyelvi közlés már csak kiegészíti a képeket és a mozgóképeket. Az információs technikák a nyelv minden szintjén hatnak, megváltozik az írás, a szókincs, a mondatszerkesztés, a szövegalkotás, a nyelvhelyesség és a helyesírás.
A számítógépes munkavégzés elterjedése segítette az írásbeliséget. A dokumentumok könnyen javíthatóak lettek, ezáltal jobban szövegezettek, ma pedig a felhőalapú megosztással többen dolgozhatnak egyidejűleg ugyanazon a szövegen. Az írásbeli közlés már elvesz a szóbelitől is, gyakran írásban váltunk üzenetet az egyszerűbb és személyesebb beszélgetés vagy telefonálás helyett. Az e-mail, az sms és a chat létrehozta az „írott beszélt nyelvet”. A kézírás gyakorlata ritkul, többek szerint romlik is az íráskép. Napjaink technikai fejlesztései épp a hangos beszéd, a billentyűzet és a kézírás összekötésére keresnek megoldásokat.
A szövegszerkesztők automatikus javításai régóta befolyásolják a helyesírásunkat. Például elfedik a tudásbeli hiányosságokat. A hónapok nevét a magyar kisbetűvel kezdi, de a szövegszerkesztő az évszám pontja miatt nagybetűvé módosítja. E hiba még az üzletekben kapható naptárakon is megjelent. Az írásjel-használati hibákat a szövegszerkesztők sem tudják kijavítani, miközben a tulajdonnevek írása mellett épp az írásjelek esnek áldozatul a gyors szövegezésnek.
Az internetes szövegtartalmak nagy része átlagemberektől származik. Az újságírók által írt hírportálok mellett már az amatőrök által írt blogok, sőt, mikroblogok is információforrásnak számítanak. A hozzászólások által párbeszéd alakul ki az olvasók között, az olvasók és a szerző között.
Korábban a nyelvi újításokat írásban a sajtó terjesztette. Ma már az újítások írásbeli terjedése hasonló a szóbelihez. Ami az emberek között elhangzik, gyorsan megjelenik a közösségi hálókon is. Az internet sokáig megőrizheti és összeköti az információkat, így sokféle nyelvhasználat érintkezik. Például egy internetes cikk régebbi szöveget idéz, de a kommentelők szövege a mai beszélt nyelvből ered.
A fiatalok nyelvére erősen hat a világháló, mert ők előbb tanulják meg használni az új technikákat. Nézzünk néhány jól felismerhető nyelvi változást! Ki szokás emelni a rövidítések nagy számát, az sms és az azonnali üzenetküldő programok hatására: Itt jelentek meg az emotikonok is, amelyek megváltoztatták az írás természetét. Az informatika elsődleges nyelve az angol, így annak hatása erős a szókincsre: Az egyes márkanevek közszóvá válnak: guglizik, fészbúkol, tweetel (tvítel) A közösségi háló további sajátságos szavakat termelt ki, változatosan torzított szóalakokat, valamint a nyelvi infantilizmust. Jellemző a fonetikus írásmód, vagyis amikor a kiejtés szerinti változatot alkalmazzák írásban – ez sajnos komoly helyesírási hibákat rögzíthet. Említettük már a nagy kezdőbetűk elhagyását – ugyanakkor a csupa nagybetű alkalmazása is megfigyelhető, nyomatékosítás, érzelemkifejezés céljából használják, általában kiabálást jelöl.
Az információs technikák nem csak negatívan hatnak a nyelvre. A nyelvileg igényes szövegek is könnyebben elérhetővé váltak, és a felkapott honlapok nyelvezete sem lehet akármilyen. Kiváló szövegeket alkothatunk a megfelelő eszközök és információk megtalálásával, online enciklopédiák, szótárak használatával.
Tehát, megtaláltad, amit kerestél? Amint a tudományos könyveknél létezik tárgymutató, az internetes oldalakon kulcsszavak vagy címkék segítenek a témakeresésben. Sőt ennél többet is tesznek: megteremtik a szövegek közötti átjárást.