A magyar nyelvet érő hatások: jövevényszavak, nyelvújítás

Amikor a szülő meghallja, hogy gyermeke csúnyán beszél, rögtön sejti, hogy azt az óvodában vagy az iskolában vette át másoktól. Egy nép is épp így változtat nyelvén.
A nyelvi változás belső és külső hatásokra is bekövetkezik. Ezek jó része a szókészletet érintik. Jövevényszónak nevezzük az olyan idegen szavakat, amelyek már mélyen beépültek az adott nyelvbe. Már a finnugor nyelvbe is került be iráni szó, például a méh, fazék, szarv, száz; ugor kori például a hét.
Az önálló magyar nyelv első, a török nyelvekkel való érintkezése még az ősmagyar korban folyt. A Kr. e. 1300-tól a honfoglalásig tartó időszak akár kétezer évnyi együttélése mély nyomokat hagyott nyelvünkön. A magyarok váltása a félnomád életformára a környező bolgár-török népekhez igazodott. Ezért ilyen eredetű a gazdálkodás sok szava, disznó, ökör, sajt, túró, alma, borsó, gyümölcs, dió, eke, sarló. Az életmód szavai is átkerültek: gyöngy, gyűrű, szék, bölcső, kapu, kút, valamint a társadalmi élethez tartozók: bátor, gyász, tanú. A bolgár-török átvételek nem keverendők össze az ezer évvel későbbi török hódoltságkori oszmán-török elemekkel.
A honfoglaló magyarság a már itt élő és gazdálkodó szláv népekkel találkozott. A magyarság életmódváltása jól látszik, hiszen szláv eredetű számos mezőgazdasággal kapcsolatos szó, mint a gabona, rozs, bab, széna, bárány, kakas. Ekkoriak az állami élet szavai: király, megye, pénz, valamint a kereszténységhez kapcsolódók: pap, kereszt, szent. A hétköznapi élet ma is használt elemei a hét napjai, a család, unoka, konyha, asztal, ebéd, vacsora, ruha, szoknya is mind szláv eredetű. A közös környezet, az állat- és növényvilág szavait a törökből és a szlávból is átvettük.
A latin is a honfoglalástól hat, az egyházi élet, az iskoláztatás, a jog és a tudományok szavai származnak belőle. A latin évszázadokon át kultúrnyelv volt nálunk, az iskolában is ezt tanították.
Ugyancsak a honfoglalástól hatott a német nyelv. Innen származnak a hadviselés szavai, például páncél, pisztoly, ostrom, vagy az udvari élet kifejezéseit, mint a frigy, copf, tánc. A városi polgársághoz kötődve pedig: a polgár, pék, borbély, érc, kohó, persely. Itt is bőven találunk életmódszavakat: pácol, nudli, zacc, puszi, kóstol.
A magyar kultúra fejlődését a tatárjárás és a törökdúlás lefékezte. Több évszázad alatt a magyar nyelv kiszorult a mintát adó elit köreiből, nem vett át funkciót a rangosabb latintól és a némettől. A XVIII. századra a magyar nyelv a reformtörekvések központi kérdésévé vált, egyszerre az oktatásban és a kultúrában. A nyelv ügyének alapja az a nézet, hogy a nyelv által lehet fejleszteni a tudományokat, és a fejlődés elhozza a közjót.
A nyelvújítás mintegy százéves folyamat volt Bessenyei György Magyarság című 1778-as röpiratától a Magyar Nyelvőr 1872-es megjelenéséig. Lényegi része a Kazinczy Ferenchez kötött nyelvújítási harc volt 1811 és 1819 között.
A nyelvújítók leglátványosabb terepe a szókészlet volt, különböző módszerekkel teremtettek új szavakat: Szóképzés újonnan teremtett képzőkkel. Tükörfordítás, főként németből és latinból: az anyag ugyanúgy az „anya” szóból lett, mint a latin matéria. Nyelvjárási szó átvettek a köznyelvbe. A hullám helyett addig a habot használták. Felélesztettek kihalt szavakat. A szóösszerántás eredményeit úgy megszoktuk, hogy fel sem ismernénk. Elvonással a sétálból séta, a vizsgálból vizsga, az emlékezikből emlék, a tapsolból taps származott. A szóösszetétel is termékeny módszer. Ez elvonással is párosul. A gyújtból elvonják a gyú- részt, szótő lesz, és lehet belőle gyúfa, vagyis gyufa. Így keletkezett a tan és a gyógy is.
A nyelvi egységesítés az alakváltozatok és a helyesírás területére is kiterjedt. A köznyelv alapja az északkeleti nyelvjárás lett, de a nyelvújítók vegyítették is a nyelvjárásokat. A helyesírásban győzött a Révai Miklós pártfogolta szóelemző írásmód. Nem mindenki pártolta a nyelvújítók, vagyis a neológusok munkásságát: az ellenzők, azaz az ortológusok szerint nem szabad direkt módon beavatkozni egy nyelv életébe. A nyelvújítás összes terméke nem honosodhatott meg a nyelvben, de a tízezer új szó hatalmas eredmény.
A nyelvet érő hatások pozitív végeredménnyel is zárulhatnak. Talán az a bizonyos gyermek a tantárgyak szavait is hazahozza az iskolából.