Avantgárd alkotók és szemelvények

Ez micsoda? Kép? Vagy vers? A XX. század első felében – az avantgárd irányzatok megjelenésének köszönhetően – népszerű lett a képvers, más néven a kalligram. Az ókorban is ismert műfajt Guillaume Apollinaire (gíjom apoliner) fedezte fel újra, és vizuális költészetnek hívta. A képvers tehát olyan vers, amely képileg is megjeleníti – akár utalásszerűen – a tartalmi mondanivalót, vagy éppen az ellenkezőjét. Nézd meg Apollinaire Az Eiffel-torony című versét! Ha nem is tudsz franciául, mégis láthatod, hogy miről szól. Mi is történt a XX. század első felében? Sok minden, persze, de az irodalmat tekintve a legmeghatározóbb egész Európára nézve az avantgárd irányzatok megjelenése és nagyarányú elterjedése volt. Sok társával együtt Apollinaire is avantgárd alkotó volt. Nézzük meg tehát, hogy milyen változásokat hozott az avantgárd a magyar és a világirodalomban!
Első példának vegyünk egy magyar avantgárd művet! Kassák Lajos A ló meghal a madarak kirepülnek című verse így kezdődik: „Az idő nyerített akkor azaz papagályosan kinyitotta a / szárnyait mondom széttárt vörös kapu / szeretőmmel kinek fekete gyémántok voltak befalazva / az arcába”. Később a vers így folytatódik: „a gyárkémények alatt ültünk / tudtuk holnap a görbe vonalak / ho zsupp ho zsupp”. Tehát: nincs rendes mondatszerkesztés, se túl sok logika. Vagy egyáltalán semmilyen logika nincs benne. Látható az is, hogy se vessző, se pont, se felkiáltójel nem szerepel a versben. Általános avantgárd irodalmi jelenségnek tekinthetők az alábbiak: a központozás elhagyása, a hagyományos mondattani szabályok lerombolása, a logika mellőzése, a versalkotás szabályainak feloldása, a szabad vers és a képvers.
A képversek kapcsán Apollinaire-t (apollinert) említettük. Apollinaire a szürrealista írók csoportjába tartozott. A szürrealisták írásmódszere megegyezett a szürrealista festők módszerével, vagyis a cél a tudat kontrolljának kikapcsolása, hogy elérjék a lélek, a valódi én szárnyalását. Sajátos alkotómódszerük az automatikus írás: csak írták, ami eszükbe jutott, mindenféle kontroll nélkül. Az alkotás folyamatát a tudat ellenőrzése alól felszabadított műveletként fogták fel. Legfőbb poétikai eszközük a szürrealista kép: a tudatalatti tartalmak, mint az álom, az őrület, az asszociációk rögzítése. Tehát a szürrealista vers szabad képzettársításokra épülő képsorozat, amelyben a kép elemei nincsenek egymással logikai kapcsolatban. Kassák versének egy másik részlete jó példa erre. Én csak az elejéből olvasok fel: „...ime milyen rövid az élet / de belőlünk mégis csak kanmacskák lesznek a párisi / tüzfalakon / tente baba hát tente / az ember elalszik / igy lesznek a vertikálisokból horizontálisok.” Ugyanakkor az avatgárd próza is felszámolta a folyamatosságot, mozzanatokból építkezett, és a drámában is fontos szerepet kapott az oksági kapcsolatokat fellazító álomszerűség.
Szintén jelentős avantgárd irányzat az expresszionizmus, amely Németországból indult. Több csoport is köthető hozzá, amelyek közül az egyik legjelentősebb a főként festőkből álló Der Blaue Reiter, vagyis a kék lovas volt. Az expresszionista írók, költők, képzőművészek és zeneszerzők tudatosan a saját, egyéni érzelmeiket fejezték ki. Álljon itt példaként József Attila Kiáltunk Istenhez című versének részlete: „ISTEN! Kiáltunk hozzád: légy a mi érző, meleg bőrünk, / mert megnyúztak bennünket, / a fájdalomtól már semmit se látunk, / és hiába, hiába tapogatózunk, / nem érezzük meg a dolgokat, / csak azt, hogy irtózatosan fájnak”. A hangulat, amelyet a költő leírt, egy elementáris erővel feltörő, hatalmas érzelem.
A magyar avantgárd úttörője Kassák Lajos volt. Nincs még egy olyan alkotó a magyar művészetben, akinek a munkássága annyira elválaszthatatlan lenne az avantgárd mozgalmaktól, mint Kassáké. Az avantgárd mozgalmak mindegyike megfogalmazott egy-egy kiáltványt, amely bemutatta a céljait, a gondolkodásmódját és a programját. Lássunk egy részletet Kassák kiáltványából! „Mozgást akarunk, ami mindent mozgat! Mozgást akarunk, ami egy bizonyos centrum felé mozog! [...] Mozgalmunk alapelve: a mindent tudás és a semmibe bele nem nyugvás!” Kassák a verseit, politikai szövegeit, képverseit és festményeit többféle újító mozgalom égisze alatt hozta létre. Az ő nevéhez köthető a magyarországi aktivizmus irányzata, amelynek fő jellemzője a társadalmi-történeti aktivitás volt. Ez a mozgalom kifejezetten csak művészi módszerekkel dolgozott, nem óhajtott a politika eszköze lenni. Kassák első aktivista folyóirata a Tett volt, ezt követte a MA, de publikált sok más korabeli lapban, például a Nyugatban is. Később többen továbbvitték Kassák újításait és a képvers hagyományát is.