A szövegtípusok csoportosítása

Más típusú szövegekkel fogalmazzuk meg a mondanivalónkat otthon, vagy az iskolában. A szóhasználatban, a mondatformálásban és a szövegek felépítésében több tényezőt kell figyelembe vennünk. Mivel egyes kommunikációs helyzetekhez más-más szövegtípusokat rendelhetünk, fontos tudnunk, mi jellemzi a szövegtípusokat, milyen viselkedési szokások kapcsolódnak hozzájuk. A szöveget létrehozó és a szöveget befogadó fél számára is fontos, hogy ismerjék az egyes szövegtípusokat.
Nézzük meg, milyen szövegtípusokat különböztetünk meg! A szövegek használata különbözik a résztvevők számától, a beszédpartnerek egymáshoz való viszonyától függően. Elkülöníthetünk szövegtípusokat a kommunikációs funkció és a közvetítő közeg alapján. Különbségeket eredményez a szövegalkotásban, van-e lehetőség előkészületekre, illetve függ a csoportosítás a kommunikációs színterektől, a szövegszerkesztés módjától, a szövegtípusok és stílusrétegek kapcsolatától. Ezen kívül minden szöveget jellemezhetünk aszerint, hányan vesznek részt a kommunikációban.
Nézzük meg, a felsorolt szempontok alapján milyen csoportokat tudunk kialakítani! Hallgasd meg a két részletet Shakespeare drámáiból!
Lenni vagy nem lenni: ez itt a kérdés. Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri Balsorsa minden nyűgét s nyilait;
- Hát így bocsátasz el, ily éhesen?
- Hát mit kívánsz ma éjjel, édesem?
- Esküdj hűséget, mint tenéked én.
Az első példában a beszélő mondanivalóját egymaga fejti ki, kommunikációja egyirányú. A második részletben azonban a két beszélő egymással folytat párbeszédet, vagyis a kommunikáció kétirányú. Ezeket monologikus és dialogikus szövegeknek nevezzük. A monológra az egyirányúság jellemző, míg a dialógusra a kétirányúság, illetve ezáltal a szerepváltás. A párbeszédben a szövegalkotóból befogadó lesz, a befogadóból szövegalkotó.
A kommunikációs funkció szerint van elbeszélő, leíró és érvelő szöveg. Hallgasd meg a követező részletet A kis hercegből!
Míg egyszer, hat esztendővel ezelőtt, kényszerleszállást nem kellett végeznem a Szaharában. Valami eltörött a motoromban. És mivel se gépészem nem volt, se utasom, magamnak kellett nekilátnom, hogy zöld ágra vergődjem valahogyan, és kijavítsam a súlyos hibát. Élet és halál kérdése volt ez számomra.
Ez a részlet az elbeszélő szövegtípusba sorolható, hiszen az elbeszélője egy eseménysort mond el. Folyamatosan előrehaladva bontakozik ki a cselekmény, vagyis lineáris időrend mentén ismerteti az eseményeket. Ha a szövegrész tartalmazott volna egy jellemzést például arról, hogyan nézett ki a repülőgép, vagy épp a táj, ahol földet ért, akkor átváltott volna leíró szövegtípusba. A leíró szöveg többnyire térbeliségre épül, szerkezet láncszerű vagy mozaikos. A leírás haladhat a közelitől a távolabbi felé, vagy fordítva, de lehet körkörös is. A munkafolyamatok leírásánál az időbeliség jellemzi, gondolj csak egy receptleírásra! Amennyiben a szöveg meg akarja győzni a hallgatóságot, akkor érvelő szövegről beszélünk. Az érvelő szöveg célja a hallgató befolyásolása. Rendszerint szigorú logikai rendre épül. A tételmondatban megfogalmazott állításokat érvekkel bizonyítja, vagy cáfolja. Gyakran alkalmaz retorikai elemeket, mint pl. megszólítást, kérdést, felkiáltást, ismétlést.
Élőszóban és írásban a szövegek több típusával találkozhatunk. Gondolj egy beszélgetésre vagy egy fogalmazásra! Ha beszélünk, akkor a szövegszerkesztésünk lazább. Főleg a nonverbális jelek befolyásolják a beszélgetést, tehát a testbeszéd jelei. Ez jellemzően közvetlen kommunikáció, így látjuk a hallgató visszajelzéseit. Ezek a szövegek gyakran spontánok, rögtönzöttek. Ezzel ellentétben az írásbeli szövegek általában megtervezettek, igényesek. Előre át kell gondolnunk, hogyan használjuk a vizuális kommunikáció eszközeit, mert ilyenkor nincs lehetőségünk az olvasó azonnali visszajelzésére. Az írott szöveg térben és időben kevésbé korlátozott. Időt enged a gondolkodásra, javításra, ezért ezek a szövegek pontosabban megszerkesztett szövegek.
Hallgasd meg a következő szöveget!
Tisztelt Szabó tanár úr! Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy fiamat, Kovács Bencét az utolsó óráról legyen szíves elengedni!
Ez egy hivatalos szöveg, méghozzá egy kérvény. Ennek megfelelően igazodik a hivatalos stílusréteg követelményeihez. Minden stílusrétegnek megvannak a maga stílusjegyei. Alapvetően azt érdemes átgondolni, hogy a szövegünket milyen kommunikációs színtérre szánjuk, hiszen másfajta elvárások érvényesülnek annak függvényében, hogy a szöveg a nyilvánosság, vagy esetleg csak egy családtagunk, barátunk számára készül.