Előzetes tudás
Tanulási célok
Narráció szövege
Kedves barátunk! Észrevetted, hogy a múlt nagy alakjai körbevesznek? Elgondolkodtál már azon, hogy a magyar irodalom és történelem nagyjai hogyan kötődnek ahhoz a helyhez, ahol élsz? Most virtuális sétára invitállak! Lássuk, kitalálod-e, melyik történelmi korba szeretnélek kalauzolni, és ki lesz az a személy, aki e korszak fókuszába kerül! Budapesti diákok figyelem! Melyik téren járunk? Igen, a Kossuthon, ahol áll az ország háza, a Parlament épülete. Gyerünk tovább! Nem kell ahhoz Pesten élned, hogy a Széchenyi Lánchidat felismerd az oroszlánok szobrairól! Váciak előnyben, hiszen ez a tér a Március 15-e névre hallgat. Ugye sejtitek már, hogy melyik történelmi időszak nagy neveire figyeltünk sétánkon? A magyar reformkorhoz, és az azt lezáró 1848-49-es forradalomhoz érkeztünk. Melyik az a név, amely eggyé forrott a magyar szabadságharccal, akiről talán a legtöbb legenda él az utókor emlékezetében? Igen, Petőfi Sándor, a szabadság megszállottja, a nép gyermeke!
Petőfi verseit a világon sokfelé ismerik, valóságos kultusz alakult ki körülötte.
pesten van egy iskola, iskoláskorában petőfi sándor járt oda, petőfi ne mozogjon a padban, petőfi zavarja az órát, petőfi nem hozta el a tornaruháját, petőfi eszik a pad alatt, aranybetűkkel írták be az intőt petőfi sándornak…
Persze ez nem így történt! Az is csak feltételezés, hogy Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőin szavalta el a Nemzeti dalt. De tény, hogy 1846 tavaszától a világforradalom lázában égett, és a költő új célkitűzése a magyar szabadság ügyének felvállalása volt. Pesten a Pilvax kávéházban ismerkedett meg a forradalmi ifjakkal, gyakran reggelizett a híres vendéglátóhelyen. Királyellenes verseket írt, népgyűléseket szervezett, és indult a szabadszállási képviselőválasztáson, amin kudarcot vallott. A forradalomban Bem seregében szolgált, majd 1849. július 31-én tűnt el Segesváron, ahol 2700 főnyi magyar csapat állt szemben 16 000 orosszal.
Petőfi Sándor Egy gondolat bánt engemet című rapszódiája forradalmi látomásköltészetének egyik kiemelkedő alkotása. Azt a víziót festi le, amely szerint a lírai én csata közben, a hazájáért hal meg. A mű elején a gyertyaláng, a hervadó virág a passzív, tehetetlen halál hasonlatai. A költő indulattal utasítja el, helyette nagyszabású pusztulásra vágyik, ezt a villámsújtotta fa és kőszirt szimbolizálja. A vágyott halálnem: elesni a világszabadságért vívott forradalomban. A lírai én zajokkal, láttató képekkel érzékelteti a csatát. Végül a költemény elcsendesül. Egy temetési szertartást ábrázol a költő, ahol a haza szabadságáért elesett mártírokat ünnepélyes keretek között, selyempárnán, virágkötélen engedik le a sírba.
A XIX. század költői című ars poeticá-ban Petőfi a század költőinek feladatát jelöli ki. Elutasítja a szentimentális én-lírát, melyben a költő csupán saját érzéseit foglalja dalba.
Ne fogjon senki könnyelműen / A húrok pengetésihez! Nagy munkát vállal az magára, / Ki most kezébe lantot vesz. Ha nem tudsz mást, mint eldalolni / Saját fájdalmad s örömed: / Nincs rád szüksége a világnak, / S azért a szent fát félretedd.
Helyette a közösségi lírát választja. A hazáért és a népért kíván cselekedni. A küzdelem célja: elérni Kánaánt. Az ígéret földje számára anyagi, jogi és kulturális egyenlőséget jelent. A költő a bibliai Mózessel azonosítja magát, feladatuk hasonló: lángoszlopként Kánaán földjére kell vezetniük népüket. A költemény egyben jövendölés is, melyben jóslatot fogalmaz meg a költő, ezért váteszköltőnek is nevezzük.
Petőfi Sándor a szabadszállási választások kudarcára Az apostollal felelt. Romantikus elbeszélő költeménye 1848 szeptemberének alkotása. A főhős, Szilveszter életét áldozza a magyar szabadságért. Rálő az uralkodóra, mert világos a számára, hogy a népre hiába vár, az éretlensége miatt még nem cselekvőképes.
Sétánkat követően, remélem, te magad is felfedezed immár a jeleket, amelyeket a történelem és az irodalom hagyott maga után. Ceglédiként keresd fel a helyet, ahol Kossuth híres toborzó beszéde hangzott el! A pápaiak ismerjék meg az ókollégium melletti kis földszintes házat, ami Petőfi iskolás éveit idézi! A Felvidék is számtalan emléket őriz költőnkkel kapcsolatban… de élj akárhol is, mindig járj nyitott szemmel!