Előzetes tudás

Ehhez a tanegységhez tudnod kell a dráma műneméről, a tragédia műfajáról és az ókori görög színjátszásról tanultakat.

Tanulási célok

A tanegység feldolgozása során ismereteket szerezhetsz az ókori görög drámairodalom legismertebb alakjának, Szophoklésznek a munkásságáról, dramaturgiájának jellegzetességéről, feltérképezheted az Antigoné című dráma szerkezetét, fő konfliktusát.

Narráció szövege

Már biztosan jó sok művet olvastál az elmúlt években. Azonban a drámák világa talán még rejtve maradt előtted. De már nem sokáig! Szeretnénk egy olyan alkotással megismertetni, mely a drámairodalom egyik legismertebb műve. Mind a mai napig a legtökéletesebb tragédiaként tartjuk számon Szophoklész Antigonéját. Most te is látni fogod, hogy miért!
Először elevenítsük fel, mit is tanultunk a tragédiaköltészetről! A tragédia a dráma műnemébe tartozó színpadra szánt műfaj, melyben valamilyen értékveszteség következik be. A hőse elszántan küzd céljaiért, azonban konfliktusba kerül egy másik hőssel, és e harcban elbukik. Ez az olvasóban katarzist, vagyis együttérzést, félelmet vált ki. A tragédiákat az ókori drámai versenyek keretein belül mutatták be, 2-3 színész és egy kar szereplésével. A művek alapja a hármas egység, vagyis a tér, idő és cselekmény egysége. Mi is ez? Elvárás volt, hogy a drámai események egy helyszínen, egy nap (0–24 vagy maximum 36 óra) alatt játszódjanak, s a cselekmény egy szálon bontakozzon ki.
A legsikeresebb ókori görög tragédiaköltő Szophoklész. Mintegy 130 művet írt, 24-szer nyert drámai versenyen. Sajnos csak 7 műve maradt fenn az utókornak. Arisztotelész drámaelméletében, a Poétikában „a műfaj mintaképének“ nevezte. Szophoklész három legismertebb műve az Oidipusz király, az Élektra és az Antigoné. Ezek témáit a thébai mondakörből meríti. Elsősorban jellemábrázolása emelte őt a legnagyobbak közé. Tragédiáinak súlypontja az emberábrázolás, az emberi döntések, tettek, küzdelmek megjelenítése.
Az Antigoné a klasszikus drámai szerkezetet követve épül fel. Az első egység a bevezetés, a prologosz. Itt bontakozik ki az alapszituáció. Antigoné két fiútestvére, Eteoklész és Polüneikész felváltva uralkodott. Ám Eteoklész nem adta át a hatalmat, ezért Polüneikész harcba szállt testvére ellen. Végül mindketten egymás kardjától estek el. Az új uralkodó, Kreón nem engedte, hogy a hazája ellen támadó Polüneikészt eltemessék. A két fiú lánytestvére Antigoné és Iszméné. A bonyodalomban Antigoné az isteni törvények szerint járt el, amikor a királyi parancs ellenére, megadta testvérének a végtisztességet eltemette Polüneikészt. Testvére, Iszméné nem mert szembeszegülni Kreón törvényeivel.
A kibontakozásban Kreón kimondta: „Nem lesz asszony itt az úr“, és halálra ítélte a lányt, aki megingathatatlanságával mindenkinél nemesebben viselkedett. Hiába figyelmeztette a fia, Haimón és a vak jós, Teiresziasz is az uralkodót, hogy „mást is megöl, hogyha meghal ő“. A dráma tetőpontja az a pillanat, amikor Kreón visszavonja parancsát, de már túl későn, a katasztrófa már bekövetkezett: Antigoné megölte magát, és a lány jegyese Haimón, Kreón fia is végzett magával. Fájdalmában Eurüdiké, Kreón neje, Haimón anyja is véget vetett életének. Kreón egyetlen törvénye miatt tehát elvesztette fiát és feleségét. Nem tudta megállítani a végzetet, e súly alatt összeroppant. Pedig a „Bölcs belátás többet ér minden más adománynál“.
A drámai konfliktus tehát Antigoné és Kreón között bontakozott ki. A lány az ősi törvényeknek engedelmeskedett, az istenek íratlan törvényének, amikor eltemette a testvérét. Kreón királyi törvénye is elfogadható: a hazaárulónak nem jár végtisztesség. Azonban őt leginkább a hatalomvágy, a zsarnokság vezérelte, így Kreón bukása nem hordoz értékpusztulást. Hiú, önző magatartása és a hübrisz okozza vesztét, családja pusztulását. E két ellentétes akarat tettsorozata vezetett végül a katasztrófáig. A sors, a fátum nem kerülhető el. A mű tragikus hőse egyértelműen Antigoné. Igazán erős jellemű, tiszta szívű nő, aki számára a testvéri szeretet és az isteni törvények tisztelete mindennél fontosabb. Szophoklész gyönyörűen jellemzi őt, amikor Antigoné így vall önmagáról:
„Gyűlölni nem, csak szeretni születtem én“.
Emlékszel, hogy a legtökéletesebb műnek neveztük az Antigonét? Nos, az öt alapvető viszony, mely egész létünket meghatározza, mind megtalálható benne. Melyek ezek? A férfi és nő, az idős és fiatal, az egyén és társadalom, az élők és holtak, valamint az isten és az ember viszonya is kiolvasható belőle. Maga a teljesség fedezhető fel benne. Szophoklész elsöprő erővel tudta megjeleníteni a két legnagyobb rendű hatalom: a szeretet és a társadalmi együttélés szabályai közötti konfliktust. Az erkölcsi dilemmát, melyet az ember csak nagy küzdelem árán oldhat fel, de hát „Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb“.

Ajánlott irodalom

Pethőné Nagy Csilla: Irodalom a középiskolák 9. évfolyama számára, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Hornok–Laklia–Sisák: Sokszínű irodalom 9. (1. kötet), Mozaik Kiadó, Budapest

Simhandl, Peter: Színháztörténet, Helikon Kiadó, Budapest,1998.

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet