Előzetes tudás

Ehhez a tanegységhez tudnod kell az ókori teremtés- és pusztulásmítoszokról, valamint a Bibliáról tanultakat.

Tanulási célok

Ebből a tanegységből megismered a Szent Könyv, a Biblia első, ószövetségi részét, a prófétákat, pátriárkákat, zsoltárokat.

Narráció szövege

Gondolkodtál már azon, hogyan keletkezett világunk? Hol a helyünk benne? Milyen törvények irányítanak bennünket? Ezekkel a kérdésekkel már a korai mítoszokban is találkozhattál. A lehetséges válaszok egyikét a Biblia első részében, az Ószövetségben olvashatod. Az eddig napvilágra került szent iratok köre 1947-ben bővült, amikor a Holt-tenger melletti Kumrán barlangjaiban viasszal lezárt agyagedényekben több ezer éves iratokat találtak. Ezek az Ószövetség egyes részleteit tartalmazzák. Holt-tengeri tekercseknek nevezzük őket.
Az Ószövetség héber és arámi nyelven íródott, változatos témájú és műfajú szövegekből áll. A teremtéstörténet mellett a pátriárkákról, azaz a zsidók ősatyjairól, népük vándorlásáról, és törvényeikről is olvashatunk benne. Ábrahám, a zsidóság ősatyja, szövetséget kötött Istennel, aki a kiválasztott népének a Kánaánt jelölte ki lakhelyül. Megígérte Ábrahámnak, hogy utódait nagy néppé teszi. Isten a szövetségkötést később megerősítette Izsákkal, Jákobbal és Mózessel. Az Ószövetség könyveinek száma felekezeti hovatartozástól függően eltérő. A protestáns kánon 39, a katolikus 46 könyvet tartalmaz. Ezeket a könyveket jellegük alapján csoportosítjuk. Így beszélünk történeti, tanító jellegű és prófétai könyvekről.
Az Ószövetség első öt könyve az úgynevezett Mózesi Ötkönyv, a Tóra. Ez vallási, társadalmi és erkölcsi törvényeket tartalmaz. A hagyomány Mózest tartja szerzőjének. Első részében a világ és az ember teremtéstörténetével, a Genezissel ismerkedhetünk meg. A korábbi mítoszokkal megegyezik az a motívum, hogy a világ itt is a semmiből keletkezett. Isten 6 nap alatt szavával teremtette meg a világot. Az első 3 napon szétválasztotta az eget és a földet, a világosságot és a sötétséget. A következő három napon feldíszítette azt égitestekkel, állatokkal, és végül megteremtette az embert: férfinak és nőnek. A 7. napon pedig megpihent. A Genezis két teremtéstörténetet ötvöz. A második szerint az Úristen a föld porából, adamából teremtette meg az embert. Ezért lett az első ember neve: Ádám. Ebben a változatban Isten, Ádám oldalbordájából teremtette meg a nőt, Évát, és az Édenbe helyezte őket. Itt azonban az első emberpár bűnbeesett, a tilalom ellenére ettek a „tudás fájáról. Emiatt Isten kiűzte őket az Édenkertből.
A Mózesi Ötkönyvből ismerhetjük meg Káin és Ábel, A vízözön, a Bábeli torony, továbbá Mózes történetét is. Mózes próféta volt, akit csecsemő korában egy kosárba tett az anyja, s a Nílus vizére bocsátotta. Onnan az egyiptomi fáraó lánya mentette ki, és saját gyermekeként nevelte fel. Később az ifjú Mózesnek Isten azt a feladatot adta, hogy vezesse ki népét Egyiptomból. Mivel a fáraó nem engedte a zsidók elvándorlását, sőt még inkább fokozta elnyomásukat, ezért Isten tíz csapással sújtotta az egyiptomiakat. A menekülőknek Isten lángoszloppal mutatta az utat, majd hatalmat adott Mózesnek, aki ezután pálcájával kettéválasztotta a Vörös-tengert, vizet fakasztott a sziklából. A Sínai-hegyen Isten égő csipkebokor formájában megjelent Mózes előtt. Ezt revelációnak nevezzük. Két kőtáblára vésve átadta Mózesnek a törvényeket, a Tízparancsolatot. Ezzel erősíttette meg a kiválasztott népével a korábban kötött szövetséget. Az első négy: isten és ember viszonyát szabályozó vallási törvény, míg a másik hat: az ember és ember közötti társadalmi-erkölcsi kapcsolatot határozza meg.
Az Ószövetség 18 tanító jellegű iratot tartalmaz. Szépirodalmi jellegű, változatos műfajú szövegek: elbeszélések, himnuszok, prédikációk, imák, zsoltárok. A Zsoltárok könyve 150 zsoltárból, vagyis vallásos közösségi énekből áll. Ezeket szertartásokon éneklik. Nagy részük szerzője Dávid király. Ezek a változatos tartalmú és formájú énekek vigaszt és megnyugvást jelentenek a hívőknek. Az egyik legszebb hálaadó költemény a 23. zsoltár. Az Úrba vetett hit és bizalom szólal meg benne.
Ugyancsak szépirodalmi jellegű szöveg az Énekek éneke. Meglepő módon szerelmi költeményeket tartalmaz, melyeket esküvőkön énekelhettek. Azért kerülhetett be a kánonba, mert Isten és szeretett népének viszonyát ábrázolja. Azt példázza, hogy a férfi és nő közötti igaz szerelem Isten ajándéka. Az Ószövetség harmadik nagy részét az úgynevezett. Próféták könyve teszi ki. A próféták Isten tanításait hirdették, Isten nevében szóltak az emberekhez. Négy nagyprófétáról, Izaiásról, Jeremiásról, Ezékielről és Dánielről tesz említést. Mellettük 12 kisprófétáról, pl. Jónásról, Zakariásról is beszél. Jónás története mulatságos elbeszélés formájában számol be arról, hogy a ránk rótt feladat és felelősség elől nem menekülhetünk. Az Ószövetség könyvei olyan örökérvényű emberi, társadalmi és erkölcsi kérdésekre keresik a választ, melyek a mai napig megérintik az embereket. Hívők és nem hívők számára számtalan példát szolgáltatnak a világban való eligazodásra, a művészeknek pedig állandó ihletforrást biztosítanak.

Ajánlott irodalom

Pethőné Nagy Csilla: Irodalom a középiskolák 9. évfolyama számára, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.

Hornok-Laklia-Sisák: Sokszínű irodalom 9. (1. kötet), Mozaik Kiadó, Bp.

Empiria Magazin, Kullyfai Hanna: A Holt-tengeri tekercsek rejtélye, http://empiriamagazin.com/miszce...

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet
Developed by Integral Vision