Magyaroszág és Csehszlovákia között létrejött szerződés alapján eredetileg Dunakiliti és Nagymaros között húzódott volna. Eredeti formájában nem valósult meg. Megépítésének célja elsősorban az energiatermelés és a területfejlesztés volt. Az építkezést a környezetvédők és a civilek tiltakozásai miatt a magyar kormányzat 1989-ben leállította. 1992-ben a magyar kormány felbontotta a szerződést, ennek ellenére a csehszlovák kormányzat szlovák területre terelte a bősi erőmű csatornájába a Duna vizének több mint 80 %-át. Az ügyben mindkét fél a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult, amely 1997-ben Magyarországot és Csehszlovákiát is elmarasztalta és kötelezte, hogy államközi szerződésekkel rendezzék az ügyet. Ez a mai napig (2013) nem történt meg.