Előzetes tudás

Ehhez a tanegységhez tudnod kell, mit jelent a kultúra, milyen elemek alkotják például a saját esetedben. Jó, ha ismered a magyar társadalom tagozódását, ezen belül is a fiatalokra jellemző csoportokat.

Tanulási célok

Ebből a tanegységből megtudod, hogyan viszonyul egymáshoz a kultúra, szubkultúra, ellenkultúra. Megérted a szubkultúrák jelentőségét, megismered a média szerepét a szubkultúrák alakításában.

Narráció szövege

A kamaszkor során alapvető változások következnek be biológiai, pszichológiai és szociológiai síkon. Mi most elsősorban a szociológiai változásokra helyezzük a hangsúlyt. Ezek lényege, hogy minden serdülő elszakad eredeti mikrokörnyezetétől, azaz saját családjától, és a külső, kortárs csoportok jelentik az egyre erősebb kapcsolati rendszert. Keresitek a függetlenséget, az új ismeretek jelentette megerősítést, a valahová tartozást, azoknak a társaságát, akik megértenek benneteket. Az elszakadás és az új csoportokkal való azonosulás mértéke egyénenként eltérő. Gondolj az ismerőseidre! Biztosan van közöttük olyan, aki szélsőségesen eltávolodott a családjától, akár el is hagyta őket a kortárscsoport kedvéért, míg mások életében ez nem jelentett ilyen mértékű törést.
Az ifjúság kultúrája nagyon sokszínű. Viselkedési szokásaitok kialakulásában döntő szerepe van annak, hogy mely kortárscsoportok hozzáférhetőek számotokra. A minta akár személyes találkozások alkalmával, akár a média különböző fórumain keresztül eljuthat hozzátok, emiatt sokkal több lehetőség közül választhattok, mint pl. az ötven évvel ezelőtti fiatalok. Minden kultúra leírható modellek segítségével. Ezek közül most a hagymamodellt ismerheted meg.
A legkülső réteg tartalmazza a szimbólumokat, amelyek az adott kultúra tagjai számára sajátos jelentéssel bírnak. A másodikba tartoznak azok a hősök, akik az adott kultúrában pozitív szerepet töltenek be, s ezért példaképként tekintenek rájuk. A harmadik réteg a rítusoké. Ezek főleg viselkedési formák, szokások, amelyeket a csoport tagjainak illik betartaniuk. A negyedik, a legbelső rész tartalmazza azokat az értékeket, amelyeket a csoporthoz tartozó egyének jónak vagy rossznak tartanak.
Egy nagyobb közösség, például egy ország uralkodó kultúrájához képest eltérő értékrendet képviselnek az úgynevezett szubkultúrák. Tagjai nem vetik meg az „anyakultúrát”, de attól eltérő értékek köré szerveződnek, sajátos szabályokat, normákat követnek. Erős „mi-tudat” jellemzi őket, ezt fejezi ki például az öltözködési stílusuk, zenei ízlésük és a különböző szlengkifejezések használata. A kultúra egyes elemei – például öltözet, hajviselet, színek, anyagok, szimbólumok – jelként funkcionálnak, a csoporttagoknak fontos, hogy a társadalom többi tagja könnyen azonosítsa identitásukat. Több kultúrának egy társadalmon belüli együttélését nevezzük kulturális pluralizmusnak, az ilyen társadalmat pedig multikulturális társadalomnak.
Ha tudatosabban figyeled magad körül az embereket, akkor láthatod, hogy a szubkultúrák tagjai gyakran fiatalok. Hogy miért? Mert a kamaszok természetes viselkedésmódja a lázadás a szülők, az iskola és általában véve a kötelezettségek ellen. Hogyan választják ki, hogy melyik csoporthoz csatlakozzanak? A számukra hozzáférhető szubkultúrák közül olyat keresnek, ahol úgy érzik, megtalálják önmagukat, az identitásukat, és hozzájuk hasonló érdeklődésű és habitusú emberekkel kerülnek kapcsolatba.
Ha megkérdezed a társaidat, hogy miért döntöttek egy-egy szubkultúra mellett, akkor sokféle motivációt felsorolhatnak. A „valahová tartozás”, a közösségi élmények, az elfogadás megtapasztalására vágynak a legtöbben, de van, akinek az új közösség menekülést jelent a hétköznapok valósága vagy az átélni vélt elnyomás elől. Optimális esetben az elfogadást, elismerést, a szabadságot kereső kamasz olyan barátokat talál, akik önbecsülésének, személyiségének fejlődéséhez építő módon járulnak hozzá. Minél inkább azonosul azonban valaki egy olyan közeggel, ahol a deviáns magatartásformák számítanak normálisnak, annál nagyobb valószínűséggel jelennek meg az ő viselkedésében is ezek az elemek.
Az új stílusok általában figyelemfelkeltőek, a társadalom többségéből nemtetszést, sőt tiltakozást váltanak ki. Ez azonban tompulhat, hiszen megszokottá válva egy idő után beilleszkednek, elvesztik provokatív hatásukat. Ebben a változásban óriási szerepe van a tömegkommunikációs eszközöknek, az ezekben közvetített tartalmaknak. A média maga is képes szubkultúrát teremteni, a marketing eszközeivel felépíteni, majd amikor az már üzleti szempontból nem elég eredményes, akkor új ötletek alapján új trendet vezet be.

Ajánlott irodalom

Gönczöl Enikő: Én és a többiek. Társadalomismeret 13-15 éveseknek, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999

Domokos Zsuzsa: Társadalomismeret, jelenismeret, Pedellus Tankönyvkiadó, 2006

Mészáros György: Ifjúsági szubkultúrák és „szubkulturális pedagógia” egy iskolai etnográfia fényében, http://epa.oszk.hu/00000/00011/0...

Rácz József: Ifjúsági (szub)kultúrák, intézmények, devianciák, Scientia Humana, 1998

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet

Hozzászólások