Előzetes tudás

Idézd fel a hangtani, alaktani és szótani ismereteidet és azok megfelelő használatát az írott és szóbeli szövegalkotás folyamatában!

Tanulási célok

A tananyag célja, hogy a nyelvi szintek elemző áttekintése révén fejlődjön az analitikus gondolkodásod, a nyelvi tudatosságod, valamint a nyelvi elemek értő, elemző használata.

Narráció szövege

Gondolkodtál már azon, hogyan épül fel egy ház? A téglákból falakat húzunk fel, amelyek helyiségeket különítenek el és kapcsolnak össze, végül az egészet egységbe fogjuk egy tetővel. Ugyanígy épül fel a nyelv rendszere is: a téglák a szóelemek, amelyek a falak, vagyis a szavak alkotóelemei. Ezek szószerkezetekké állnak össze, amelyek megfeleltethetők a ház nagyobb helyiségeivel, vagyis a mondat egységeivel. Mi most a felsoroltak közül a legkisebb alkotóelemmel foglalkozunk. A szóelem, más néven morféma a nyelv legkisebb önálló hangalakkal és jelentéssel bíró egysége.
A meghatározást azonban pontosítanunk kell: a morfémáknak két típusa létezik: – a tőmorféma és – a toldalékmorféma. A definíció egyik állítása tehát, hogy a morfémák alakilag önállóak. Valójában ez csak a tőmorfémákra igaz. Ezek állhatnak önmagukban is, ezért nevezzük őket szabad morfémáknak. Ezzel szemben a toldalékmorfémák csak egy szótőhöz kapcsolódva használatosak, ezért kötött morfémáknak nevezzük őket. A meghatározás másik része szerint a morfémák önálló jelentéssel bírnak. Ezt is pontosítanunk kell! A tövek rendelkeznek önálló, fogalmi jelentéssel, míg a toldalékok önmagukban nem hordoznak jelentést, a szavak közti nyelvtani viszonyokat mutatják. Épp ezért hívjuk jelentésüket viszonyjelentésnek. Tövek tehát az olyan szavak, mint az alma vagy a szép, a toldalékokra pedig példa a -ban vagy a -hez. A tövek lehetnek egyalakúak és többalakúak. Az egyalakú tövek alakja ugyanolyan marad a toldalékolás után is, ahogy azt a „széphez” szóban látjuk. A többalakú szótövek megváltoznak bizonyos toldalékok után, mint az „almát” esetében.
Eddig a tövekről volt szó, most jöjjenek a toldalékok fajtái! Először tisztázzuk, mi is a toldalék szerepe! Ha toldalékolsz egy szót, akkor annak jelentése megváltozik. A toldalék feladata tehát a módosítás és a nyelvtani viszonyok kifejezése. Három fajtája a képző, a jel és a rag, amelyek a szótőhöz mindig csak ebben a sorrendben kapcsolódhatnak. A képző a szótári szavak létrehozásában játszik szerepet, míg a jel és a rag a mondatok felépítésében nélkülözhetetlen. A képző mindig a szótő után következik, több is állhat egymás után. Új szót hoz létre, a szó jelentése mellett a szófajt is megváltoztathatja. Például a „finom” melléknév, de a „finomság” már főnév. Rengeteg képzőnk van, például a -ság, -ség, a -talan, -telen, a -dik. A képzőt követi a jel, amely jelentésárnyalattal gazdagítja a szótő jelentését, vagyis viszonyjelentéssel módosítja a fogalmi jelentést. Egynél több is kapcsolódhat a szótőhöz. Ilyen a múlt idő jele: a -t/-tt, a feltételes mód jele: a -na, -ne, -ná, -né, vagy az -ai, -ei birtoktöbbesítő jel. A jel(ek) után következik a rag, amely a szavak egymás közötti viszonyát és mondatbeli helyét határozza meg. Lezárja a szótövet, ezért záró morféma. Így a tőhöz mindig csak egy rag kapcsolódhat. Ragok például a határozóragok, mint a -ban, -ben, -ból, -ből, de ide tartoznak az igei személyragok és a tárgy -t ragja is. Ahogy láthattad, a toldalékok jellemzően a szótő után állnak. Vannak azonban olyan toldalékok is, amelyek mintegy körülveszik a szótövet: gondolj a melléknevek felsőfokú alakjára, mint például „legjobb”, ahol a tő elé és mögé is kerül egy toldalék.
Most már ismered a toldalékokat is, két dologról azonban még nem esett szó. Mit gondolsz, mi lehet az a kötő- és előhangzó? Próbáld meg kimondani az „arcok” szót az „o” nélkül! Ugye nehéz? Ezek a magánhangzók segítik a kiejtést. Hol helyezkednek el? Ha jól megfigyelted, a szótő és a toldalék között. Ha nem használnád, akkor a mássalhangzók feltorlódnának, és nem tudnád kimondani a szót. Visszautalva a házépítés példájára, az elő- és kötőhangok lehetnek a habarcs, amely összefogja a téglákat, vagyis a morfémákat. Végül következzenek az utolsó elemek, amelyek láthatatlanságuk ellenére nagyon fontos szerepet töltenek be az építményünkben: ezek a zéró morfémák. Ilyen testetlen morféma jelöli például az igéknél a jelen időt, a kijelentő módot és az egyes szám harmadik személyt. A főnevek egyes száma vagy a melléknevek alapfoka szintén zéró morfémás.
Immár rendelkezel azokkal az ismeretekkel, amelyek segítségével megfelelően tudsz építkezni a nyelvi elemekből – akárcsak egy jó építész!

Ajánlott irodalom

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet

Hozzászólások