Előzetes tudás

A lecke megértéséhez ismerned kell a magyar nyelv hangtanát.

Tanulási célok

A tananyag célja, hogy megismerd a magyar hangállományt, a magánhangzók és mássalhangzók rendszerét, az alapvető képzési, ejtési jellemzőket, illetve megértsd a hangkapcsolódási szabályosságok típusait és a helyesírással való összefüggésüket.

Narráció szövege

Biztos mondtál már nyelvtörőt, amelynek a lényege az volt, hogy tisztán és szépen ejtsd ki a szavakat. Ez a helyes beszéd elsajátításában és gyakorlásában segített. A nyelvtörőkön túl itt egy fejtörő: tudod-e, milyen hangokat képzel, és hogyan hatnak ezek egymásra a nyelvhasználat során?
A hang a beszéd legkisebb egysége, egy hallható jelenség, amelyet a hangképző szervek segítségével hozunk létre. A betű a hang írásban rögzített formája. De vigyázz! A hangok nem mindig azonosak a betűkkel. A „lát” szó egyes szám harmadik személyben leírva „látja”, kimondva „láttya”. A nyelvtudomány hangokkal foglalkozó területe a fonetika. Ez már nem a hangok beszédben megvalósuló formájával dolgozik, hanem figyelmen kívül hagyja az ejtésváltozatokat, és kialakít egy új fogalmat. Ez a fogalom a fonéma, a nyelv legkisebb egysége. Önálló jelentéssel nem rendelkezik, de jelentésmegkülönböztető szerepe van. A mai magyar nyelvben 39 fonémát: 14 magánhangzót és 25 mássalhangzót különböztetünk meg.
Hogyan képzed a hangokat? A hangképzésben különböző szerveid vesznek részt. Először is a tüdődből kiáramló levegő eljut a gégefőben elhelyezkedő hangszalagokhoz, amelyek a hangok erősségét és magasságát befolyásolják. Ezután a levegő továbbáramlik a garatüregbe, majd innen a száj- és az orrüregbe jut. Ezenkívül fontosak még az ajkaid és a fogsorod is.
A beszédhangokat aszerint tudod csoportosítani, hogy mássalhangzókat vagy magánhangzókat képzel. A mássalhangzók képzésekor a kiáramló levegő valamilyen akadályba ütközik a szájüregben. Csoportosítani is tudod őket – a hangszalagok működése, – az akadály helye és minősége, – illetve a kiejtés időtartama szerint.
A magánhangzók esetében a hangok a hangszalagok rezgéséből keletkeznek, a tüdőből kiáramló levegő nem ütközik akadályba a szájüregben. Ő Ezeket is tudjuk csoportosítani A – a nyelv vízszintes, illetve függőleges mozgása, A – az időtartam A – és az ajakműködés szerint.
De hogyan találkoznak a hangok a beszédben? A beszéd egy fizikai jelenség. Amikor beszélsz, különböző hangok kerülnek egymás mellé. Ahhoz, hogy a kiejtésük könnyebb legyen, alkalmazkodniuk kell egymáshoz. Ez azt eredményezi, hogy megváltoznak, módosulnak. A módosulások szabályszerűségeit foglalják össze a hangtörvények. A magánhangzóknál a hangrendi harmónia, az illeszkedés törvénye és a hiátustörvény érvényesül. A hangrendi harmónia szabályozza a magánhangzók típusát a szavakban. Hogy egy szó magas, mély vagy épp vegyes hangrendű, az azt alkotó magánhangzók függvénye. Magas hangrendűek azok a szavak, amelyek kizárólag magas magánhangzókat tartalmaznak. A mély hangrendű szavakat csak mély magánhangzók alkotják, míg a vegyes hangrendű szavakban találunk magas és mély magánhangzókat egyaránt. Az illeszkedés törvénye azt határozza meg, hogy az adott hangrendű szavakhoz milyen hangrendű toldalék kapcsolódhat. A magas hangrendű szavakhoz magas magánhangzót tartalmazó toldalék járul, míg a mély hangrendűekhez mély magánhangzós. A vegyes hangrendű szavakban az utolsó szótag magánhangzójának hangrendje a döntő. A hiátustörvény szerint két egymás mellett álló magánhangzó közé egy ejtéskönnyítő j-t iktatunk, például dió, fiú, tea. A mássalhangzóknál hét törvény van. Ezeknél érdemes íráskép és hangalak különbségére koncentrálnod. A zöngésség szerinti részleges hasonulás esetében a zöngés-zöngétlen párok váltják egymást. A képzés szerinti részleges hasonulás a nazális hangok váltakozására vonatkozik. Az írásban jelölt teljes hasonulás toldalékolt alakokban érvényesül. Az írásban jelöletlen teljes hasonuláskor két hangból csak az egyik érvényesül az ejtésben, az összeolvadáskor viszont a két hang összeolvad kiejtésben egy harmadikká. A kiejtés esetében a 3 szomszédos mássalhangzó közül nem ejtjük a középső hangot, míg a rövidülésnél a lejegyzett hosszú mássalhangzó helyett rövidet ejtünk.
Most már tehát nem pusztán helyesen tudod ejteni a hangokat, de tisztában vagy képzésükkel és kapcsolódási szabályszerűségeikkel. Így nyelvhasználati és helyesírási szempontból is előrébb léptél.

Kapcsolódó fogalmak

Ajánlott irodalom

Antalné Szabó Ágnes–Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció (9-10. évfolyam), átdolgozott kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003

Fráter Adrienne: Magyar nyelv a középiskolások számára 9., harmadik, változatlan kiadás, Mozaik Kiadó, Szeged, 2012

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet

Hozzászólások