Előzetes tudás

Ismerned kell alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismereteket és rendelkezned kell azok megfelelő használatával az írott és szóbeli szövegalkotás folyamatában.

Tanulási célok

A cél, hogy megismerd a mondatrészek fogalmát, fajtáit, helyes használatukat a mondatok felépítésében.

Narráció szövege

A mondat legfontosabb információit az állítmány és az alany hordozzák. Ha azonban ezeken kívül újabb részleteket akarunk kifejezni, szükség van a tárgy, a jelzők és a határozók használatára. Most ezeket a mondatrészi szerepeket fogjuk megismerni.
Ha szétnézel, akkor láthatod, sok tárgy vesz körül a mindennapokban. A közléseinkben tárgy lehet a könyved, a kutyád, egy asztal, de akár egy személy is. Leggyakrabban a kit, mit kérdőszóval és egy mondatrésszel kérdezhetsz a tárgyra. Kata könyvet olvas. A mondatban azt a kérdést teszed fel, hogy: Mit olvas? Így a kérdőszó a mit, az olvas pedig egy már beazonosított mondatrész. A tárgy a könyvet, egy főnév. Milyen szófajú lehet még a tárgy? Szeretsz sportolni, bulizni? Mit szeretsz? Sportolni, bulizni. Ebben a mondatban a tárgy szerepét egy főnévi igenév töltötte be. Tehát főnévvel és főnévi igenévvel fejezhetsz ki egy tárgyat. Tudtad, hogy a tárgynak irányultsága szerint két fajtáját különböztetjük meg? Pizzát eszik. Pizzát süt. A pizzát eszik mondatban a cselekvés az evésre irányul, ez az iránytárgy. A pizzát süt mondatban a pizza a sütés eredménye, tehát ez az eredménytárgy. Vagyis amire a cselekvés irányul, azt hívod iránytárgynak, ami az eredményeképpen létrejön, az az eredménytárgy.
Most jöjjenek a határozók, amelyekkel a cselekvés körülményeit fejezheted ki!
- Hol voltál tegnap?
- Otthon voltam betegen, ágyban fekve.
Ebben a párbeszédben megnevezik az időt, a helyet, az állapotot és a módot. Itt is a kérdőszóval és az alaptaggal kell kérdezned. Például az időre úgy kérdezel: mikor voltál otthon? Ha a helyre vagy kíváncsi, akkor a hol voltál kérdést kell feltenned. Ezekben a mondatokban főnévvel, határozószóval, illetve határozói igenévvel fejezték ki a határozókat. A határozóknak meglehetősen sok fajtáját ismerjük: a hely-, idő-, társ-, eszköz-, mód-, állapot-, szám-, fok-mérték, részes-, ok-, és célhatározókkal gyakrabban találkozhatsz, míg az állandó, eredet-, eredmény-, tekintet-, illetve hasonlító határozók ritkábbak.
A határozókat könnyen felismerheted a vonzatukról. Ebben segít a rákérdezés. Bemegy valahová. Eszik valahogyan. Mind a kettőre egyszerűen rá tudsz kérdezni: hová megy be, hogyan eszik? Így azonnal felismered, hogy az egyik hely-, a másik egy módhatározó. De melyik határozó kérdőszavával kérdeznél rá a felelős valamiért, vagy küzd valaki ellen kifejezésekre? Nos, vannak olyan szavak, amelyeknek a vonzatát nem tudod meghatározni a hagyományos határozói kérdőszóval. Ezeket állandó határozónak nevezzük.
Még egy érdekesség! A magyar nyelvben a határozók egyik jellemző tulajdonsága az irányhármasság. Bemész. Bent vagy. Kijössz. Ebből a példából megtudhattad: hová mész be, hol vagy és honnan jössz ki. Azaz a cselekvés kiindulását, helyét és haladását. Ezért hívják ezt irányhármasságnak.
A jelzőről még nem esett szó. Bizonyára te is megnevezed a dolgoknak, személyeknek minőségét, mennyiségét vagy kifejezed, hogy ez vagy az kié, kihez tartozik. Kérek egy kiló szép körtét! Milyen a körte? Szép. Szintén egy kérdőszóval és az alaptaggal kérdezel, és így határozod meg a körte minőségét. Ezért minőségjelző. Előfordulhat, hogy felcserélődik a sorrend. Azt a körtét, a frisset kérem! A friss jelző a körte után áll, ezzel értelmezed, pontosítod a körte tulajdonságát. Értelmező, vagy hátravetett jelzőnek is hívják.
Nemcsak minősíteni, értelmezni tudod a dolgokat, személyeket, hanem ki is jelölheted őket.
Hol van a 102-es iroda, kérem?
A hatodik emeleten, balra.
Azzal, hogy az összes emelet közül kijelölted a hatodikat, pontosítottad a közlendődet. Erre szolgál a kijelölő jelző. Meghatározhatod egy dolog mennyiségét is.
Micsoda! Hány emelet van ebben az épületben?
30 emelet!
Végül a birtoklás.
És kinek az irodája van a harmincadikon?
Szabó úr irodája.
A Szabó úr irodája egy olyan szerkezet, amellyel egy birtok és egy birtokos összetartozását fejezed ki. Vagyis Szabó úr birtokolja az irodát.
Most már ismered az összes mondatrészt. Ne feledd, hogy az elemzésnél mindig csak a kérdőszóval és az alaptaggal kérdezz!

Ajánlott irodalom

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet

Hozzászólások