Előzetes tudás

Rendelkezned kell az alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismeretekkel és azok megfelelő használatával az írott és szóbeli szövegalkotás folyamatában.

Tanulási célok

A tananyag feldolgozása után felismered a mondat szó szerinti és pragmatikai jelentését, megismered az elsődleges és másodlagos jelentés fogalmát.

Narráció szövege

A mondat meghatározása problémás, mert több szemszögből fogalmazhatod meg. A hagyományos meghatározás szerint a mondat egy gondolatot fejez ki. De mit tekintünk egy gondolatnak? A logikai meghatározás szerint az alany és az állítmány viszonya valamely a világra vonatkozó állítást fejez ki. Ez akkor probléma, ha nincs predikatív viszony. Például: kedves barátom. Pedagógiai értelemben a mondat határa központozási jelekhez kötött. Akkor a mondat meghatározásánál mi lehet a szempont azokban a nyelvekben, amelyek nem alkalmaznak központozási jeleket? Ezen kívül a mondat határát a szupraszegmentális eszközök például a hanglejtés vagy a szünet jelzik. De a szupraszegmentális eszközök elkülönítése az élőbeszédben problematikus. Ha a funkcionális meghatározáshoz tartjuk magunkat, a mondat önálló egység. A beszéd legkisebb egysége, szöveg- és beszédkörnyezet nélkül is helyes, szabályos, jól formált közlés.
A mondatokat osztályozhatod szerkezetük szerint. Van egyszerű és összetett mondat. Az egyszerű mondatokban egy tagmondat van, egy állításból állnak, amíg az összetett mondatokban több tagmondat kapcsolódik egymáshoz.
Térjünk vissza ez egyszerű mondathoz. Az egyszerű mondat lehet tagolt vagy tagolatlan. A tagolt mondatnak van állítmánya, és ha hiányzik a mondatból ki is egészítheted vele. A tagolatlan mondatban nincs állítmány és nem is tudod kiegészíteni, de kommunikációs szerepét még így is be tudja tölteni. Hogyan? Ide olyan kifejezések tartoznak, amelyekkel valamilyen érzelmet fejezünk ki: a megszólítások, az indulatszavak, az egy mondatszóból álló mondatok, és ide tartoznak a tájékoztató feliratok is.
A tagolt mondatokat tovább bonthatod tőmondatra és bővített mondatra. A tőmondatban csak egy alany-állítmány szerkezet van. A bővített mondatban azonban más mondatrészek, tehát tárgy, határozó, jelző is szerepelhetnek.
A tőmondatok és a bővített mondatok lehetnek teljes vagy hiányos szerkezetűek. A hiány azt jelenti, hogy a két fő mondatrész, vagyis az alany és az állítmány egyike vagy mind a kettő hiányzik.
Nézzük az összetett mondatokat! Lehetnek szerves vagy szervetlen összetételek. Például: Gyerekek, gyertek tanulni! Ebben a mondatban a gyerekek tagmondat tagolatlan, ezért ez egy szervetlen mondat. A szerves mondatban mindkét tagmondat tagolt, és valamilyen viszony van köztük. Például: A kutya ugat, mert valaki megy az utcán. A tagmondatok viszonya lehet alárendelő és mellérendelő.
Fontos még a logikai minőség. A mondatok lehetnek állító, tagadó vagy tiltó mondatok.
A beszélő szándékáról még nem ejtettünk szót. A mondatfajtákat meg tudod különböztetni modalitás alapján, de ismerned kell a beszélő szándékát. Ennek függvényében egy mondat lehet kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító és óhajtó. Kijelentő mondatnak nevezzük azt a mondatot, amellyel ismereteidet, tapasztalataidat közlöd. A felkiáltó mondat az érzelmeidet, indulataidat fejezi ki, az óhajtó mondat pedig a kívánságodat mutatja meg. A felszólítással akaratodat tudod kifejezni. Kérdő mondatot akkor használsz, amikor szeretnél megtudni valamit, a partnertől várod az információt. Ebben az esetben eldöntendő vagy kiegészítendő kérdést teszel fel. Az eldöntendőre csak igennel vagy nemmel tudsz válaszolni, a kiegészítendő kérdő mondatnál kérdő névmással tudsz kérdezni.
A beszélő szándékának megértésében segítségedre vannak a mondatfonetikai eszközök, vagyis a hangsúly, a hanglejtés, a hangerő, illetve a szünet és a beszédtempó. Ezen kívül az írásjelek változatos és kifejező használata is fontos eszköze az értelmileg és érzelmileg egyaránt árnyalt közlésmódnak. Ennek meghatározó szerepe van a félreértések elkerülésének biztosításában. A mondat elsődleges jelentése az őt alkotó elemek jelentéséből áll össze. Ezt azonban módosíthatja a szöveg- és beszédkörnyezet, és akkor már másodlagos jelentésről beszélünk. A magyar nyelvben ugyan nincs jelentés-megkülönböztető szerepe a hangsúlynak, mégsem mindegy, hogyan mondod ki: szeretem. Nyelvünkben a szórend is kommunikatív, más-más jelentést eredményezhet. Láthatod: számos lehetőséged nyílik mondanivalód árnyalt, hatásos kifejezésére. Ugyanakkor ügyelned kell, hogy megfelelően használd ezeket az eszközöket, és partnered közléseiben is helyesen értelmezd őket!

Ajánlott irodalom

Antalné Szabó Ágnes-Rátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció (9.-10. évfolyam), Átdolgozott kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.

Fráter Adrienne: Magyar nyelv a középiskolások számára 9., Harmadik változatlan kiadás, Mozaik Kiadó, Szeged, 2012.

Keszler Borbála-Lengyel Klára: Kis magyar grammatika, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 2002.

Balogh-Haader-Keszler-Kugler: Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.

Mondattan, A predikatív viszony, http://mondattan.webs.com/4predi...

Anyanyelv-pedagógia, Bakonyiné Kovács Bea: Központozás az iskolában, http://www.anyanyelv-pedagogia.h...

_x000C_

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet

Hozzászólások