Balassi Bálint Egy katonaének című művének elemzése

„Gondolta a fene!” – így reagált a legenda szerint Arany János Riedl Frigyes tanulmányára, melyben a szerző így fogalmaz Arany balladái kapcsán: „a költő arra gondol”. Amikor a magyartanárodtól ezeket a mondatokat hallottad: „Elemezd a verset!” „Készítsd el a vers komplex értelmezését!” - bizonyára benned is felvetődött már a kérdés: Honnan tudhatnám, mire gondolt a költő a versében! Elbizonytalanodsz, hogy igazából mit is kezdj egy előtted heverő verssel. A verselemzés során a vers megértése a cél. Azt kell vizsgálnod, hogyan hatott rád a szöveg, és milyen elemek váltották ki belőled az adott érzést. Ebből kifolyólag – bár vannak bizonyos szempontok, amelyek mentén haladva felfejtheted egy-egy mű értelmezését – mégis minden elemzés egyedi.
Hogyan is fogj hozzá egy verselemzéshez? Elsőként ismerd meg alaposan a művet! Olvasd el Balassi Egy katonaének című versét!
Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél? Holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember ugyan él; Mező jó illatot, az ég szép harmatot ád, ki kedves mindennél. Ellenség hírére vitézeknek szíve gyakorta ott felbuzdul, Sőt azon kívül is, csak jó kedvébűl is vitéz próbálni indul, Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik, homlokán vér lecsordul. Veres zászlók alatt lobogós kopiát vitézek ott viselik, Roppant sereg előtt távol az sík mezőt széllyel nyargalják, nézik; Az párduckápákkal, fényes sisakokkal, forgókkal szép mindenik. Jó szerecsen lovak alattok ugrálnak, hogyha trombita riadt, Köztök ki strázsát áll, ki lováról leszáll, nyugszik reggel, hol virradt, Midőn éjten-éjjel csataviseléssel mindenik lankadt s fáradt. Az jó hírért, névért s az szép tisztességért ők mindent hátra hadnak, Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak, Midőn, mint jó rárók, mezőn széllyel járók, vagdalkoznak, futtatnak. Ellenséget látván örömmel kiáltván ők kopiákot törnek, S ha súlyosan vagyon az dolog harcokon, szólítatlan megtérnek, Sok vérben fertezvén arcul reá térvén űzőt sokszor megvernek. Az nagy széles mező, az szép liget, erdő sétáló palotájok, Az utaknak lese, kemény harcok helye tanuló oskolájok, Csatán való éhség, szomjúság, nagy hévség s fáradtság múlatságok. Az éles szablyákban örvendeznek méltán, mert ők fejeket szednek, Viadalhelyeken véresen, sebesen, halva sokan feküsznek, Sok vad s madár gyomra gyakran koporsója vitézül holt testeknek. Óh, végbelieknek, ifjú vitézeknek dicséretes serege! Kiknek ez világon szerte-szerént vagyon mindeneknél jó neve, Mint sok fát gyümölccsel, sok jó szerencsékkel áldjon Isten mezőkbe!
Elemzésedben először be kell mutatnod néhány szóban a korszakot, melyben a vers keletkezett: vagyis a reneszánsz világát. Magyarországon a XVI. században élte virágkorát ez a korszak. Irodalmára a harmóniára és arányosságra való törekvés és a természeti képek megjelenítése jellemző. Hiba lenne a költő életéről részletesen szólni. Csak azokat az információkat ragadd meg, melyek az adott vershez kapcsolódnak! Balassi maga is végvári vitéz volt, a török elleni csatákban vett részt.
Ezután a vers gondolatmenetét és szerkezetét kell kifejtened. A megszólítással és költői kérdésben elrejtett állítással induló első versszak a végvári élet szépségeit mutatja be:
„Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?“
Ezt támasztja alá derűs életképekkel a 2-4. versszakban:
„„Veres zászlók alatt lobogós kopiát vitézek ott viselik, Roppant sereg előtt távol az sík mezőt széllyel nyargalják, nézik“
Az 5. versszak lesz a vers szimmetriatengelye. A hazáért vívott küzdelem, az emberség és vitézség a legnemesebb emberi erény:
„Emberségről példát, vitézségről formát/mindeneknek ők adnak“
A következő 3 versszakban már borús életképekkel igazolja a vitézi élet nehézségeit.
„Viadalhelyeken véresen, sebesen,/ halva sokan feküsznek”.
Az utolsó strófában a vitézeket dicséri, áldást és szerencsét kíván nekik. Ha elkészíted a vers szerkezeti képét, láthatod az arányos, következetes felépítését. Ezért is nevezzük hárompilléres szerkezetűnek e versét.
Ezek után vizsgáld meg a mű címét és műfaját! Itt téma- és műfajjelölő címmel találkozunk. A vitézi élet dicsőítése figyelhető meg ebben a katonaénekben. Az elemzésed elkészítésekor nem hagyhatod figyelmen kívül a sajátos strófaszerkezetet és verselést sem. Ebben a költeményben Balassi-strófával találkozunk. Ennek lényege, hogy a 19 szótagból álló sor 3 kisebb egységre osztható, melyek rímelése is kötött. 6-6-7 szótagú egységekből áll, ezek rímképlete a-a-b. Az egyes versszakok 3 sorból állnak. A szöveg ritmusa a magyaros, más néven ütemhangsúlyos verselésen alapul. Ez a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozására épül.
Végül a mű képi világát, költői eszközeit is mutasd be! A vers képei a vitézi élet mindennapjaihoz kapcsolódnak: pl. végvár, szablya. A természet szépségeit állítja velük párhuzamba: pl. széles föld, szép madár. Az elemzésed végén a vers rád tett hatásáról számolj be! Ez teljes mértékben szubjektív, egyéni. Azonban bármit is állítasz egy versről, mindig indokold is meg állításodat!
Minden versnél használhatod ezt az elemzési szempontsort. Miután alaposan elolvastad a művet, mutasd be a keletkezésének körülményeit, a korszakot! Majd a mondanivaló kibontásával készítsd el a vers szerkezeti vázlatát! Emellett térj ki a vers címére, műfajára, versformájára és verselésére! Ne hagyd ki a mű stílusának, vagyis képi világának, költői eszközeinek, zenei hatásának vizsgálatát sem! Végül mondd el saját véleményed az alkotásról! Ha ezeket szem előtt tartod, nem fog kifogni rajtad egyetlen versnek az elemzése sem.