Előzetes tudás

Ehhez a tanegységhez ismerned kell a kora középkori Európa államainak kialakulását, az iszlám születését és az arab birodalom létrejöttét. Tudnod kell, hogy a Római Birodalom bukása utáni 500 évben Európában lehanyatlott a technikai és városi civilizáció.

Tanulási célok

Ebből a tanegységből megismered az európai érett középkor ezredforduló utáni technikai forradalmát, illetve az ezzel járó első terjeszkedési mozgalmat, a keresztes hadjáratokat.

Narráció szövege

Egy különleges vár az erdő közepén. 1998 óta építik lelkes amatőrök csak középkori technikák, szerszámok és alapanyagok felhasználásával. Azóta így emelkedtek a falak. Bizonyítani akarják: a középkorban robbanásszerűen megindult technológiai fejlődés vezetett Európa technikai világuralmához a modern korban. Lássuk hát, hogyan történt!
A változások a mezőgazdaságban kezdődtek. Az ezredforduló után Nyugat-Európában áttértek a két- és háromnyomásos földművelésre. A földek egyik részét tavasszal vetették be, majd nyáron arattak. A terület másik harmadát ugaron hagyták, nem vetették be, és természetes módon trágyázták. A harmadik nyomásba őszi búzát, árpát vetettek, melyek szeptemberre értek be. A földművelés leghatékonyabb eszköze a nehezebb erdei talajok megforgatására is képes fordítóeke volt. Mozgatásához kormánydeszkára és 6-8 ökörre volt szükség. Igavonóként a lovat is használták, és a korábbi nyakhám helyett, mely akadályozta a ló légzését, szügyhámot alkalmaztak. A nagy állatok tartásához takarmánynövényekre is szükség volt, amelyeket az európaiak meg is termeltek, és így jóval több húst, fehérjét fogyasztottak, mint más földrészek lakói. Meglepő, hogy Európa lakossága 1000 és 1300 között 36 millióról 79 millióra nőtt? Az elvetett mag a IX. században még csak 1-2-szeresét, a XIII. századra már 4-6-szorosát teremte. A korszerű módszereket sokszor a szerzetesek kísérletezték ki. A szőlőtermesztés újra elterjedt, ennek bizonyítéka a „szürkebarát”: a legjobb borok a kolostorokban készültek. Megindult az új földek feltörése, a mocsarak lecsapolása. Francia parasztok indultak erdőt irtani Kelet-Európába, a tengerből gátakkal hasítottak ki új földeket. A földesurak majorságaikat bérlet formájában kiadták a parasztjaiknak. Nyugat-Európában 1300 körül a jobbágyok nagy része pénzen megváltotta a robotot, a személyes függés megszűnt.
A változás nem állt meg a földeknél: a műszaki forradalom nagy lépése a vízikerék volt, mely az egyenes irányú mozgást áttételekkel, forgattyúval, fogaskerekekkel körforgássá alakította át. A vízimalom így nemcsak a gabona őrlésére lett alkalmas, de fűrészek mozgatására, kőzúzásra, préselő mozgásra is. A víz ereje papírmalmokat, gyapjúszövetet tömörítő kalapácsokat, kohófújtatókat hajtott meg. Egy vízikerék 50 ember munkáját is helyettesítette, a 200 000 vízikerék és a szélmalmok ezrei így 10 millió ember munkáját pótolták Európában. Az építészetben emelődarut, csigát, taposómalmot alkalmaztak. Az 1000 körül épített, boltozatos templomok a román stílus jegyében születtek. A román stílusra a tömbszerű, súlyos formák, a lőrésszerű ablakok, a szobrokkal gazdagon díszített kapuzatok és pillérek jellemzőek. A XII. században megjelent a gótika. A csúcsíves, íves keresztboltozat, a külső támpillérek és támívek alkalmazásával a falakat mentesítették a boltozat súlyától, így hatalmas üvegablakos, égbe törő, magas katedrálisokat tudtak emelni. Ügyes feltalálók már alkalmazták a pedál hajtotta szövőgépet, a korszak végén a puskaport és a lőfegyvereket, néhányan pedig már használták a szemüveget is.
A népesség gyorsuló növekedésére adott egyik válasz a keresztes hadjáratok megindítása volt. II. Orbán pápa az első hadjáratot meghirdető 1095-ös beszédében kimondta: „országaitok túl szűkek egy ilyen nagy lakosság számára”. Mivel a földbirtok csak a legidősebb fiúra szállhatott, a másodszülöttek lettek az első keresztes lovagok, akik megindultak Jeruzsálem, Jézus sírja, a Szentföld felszabadítására. A lovagsereg 1099-ben elfoglalta Jeruzsálemet és a Szentföldön hűbéres államokat hoztak létre. A mohamedán ellentámadás hatására később az uralkodók újabb, meglehetősen sikertelen hadjáratokat szerveztek. Szaladin egyiptomi szultán 1187-ben visszafoglalta Jeruzsálemet. A hadjáratokhoz és a szentföldi zarándokok védelméhez kötődtek a megalakuló lovagrendek. A johanniták, későbbi nevükön a máltai lovagrend betegeket ápoltak. A templomosok hatalmas vagyont gyűjtve az európai pénzforgalmat irányították. A félelmetes német lovagok saját államot hoztak létre a Baltikumban. A hadjáratok hatására fejlődött a hajózás és a kereskedelem. Az itáliai kereskedővárosok felvirágoztak.

Ajánlott irodalom

Herber–Martos–Moss–Tisza: Történelem 3., 1000–1500-ig, Reáltanoda Alapítvány, 1996

RUBICONline, Tarján M. Tamás: 1099. június 8. | A keresztesek ostrom alá veszik Jeruzsálemet

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet
Developed by Integral Vision