Előzetes tudás

Ehhez a tanegységhez ismerned kell a kora középkori államok kialakulásának történetét, Nagy Károly korát és a feudalizmus rendszerét.

Tanulási célok

Ebből a tananyagból megtudod, hogyan fejeződött be a népvándorlás a IX–X. században és hogyan jött létre az újfajta, lovagi hadviselés.

Narráció szövege

Ugye te is lovagiasnak tartod, ha egy fiú kinyitja az ajtót egy lánynak? Azt meg természetesnek, ha buli után éjjel hazáig kíséri a lányt, védelmet nyújtva? A védelmező, lovagias és illemtudó viselkedés a középkorban, a népvándorlást követő békésebb, civilizáltabb korszakban kialakult szokás.
A IX–X. században újabb támadások érték Európa nyugati felét. Skandináviából megindultak a normannok, a mai svédek, dánok, norvégok őseinek zsákmányszerző hadjáratai. Ezek a viking harcosok kifosztották az írországi kolostorokat, Angliát, és a Szajnán felhajózva Párizst ostromolták. A vikingek Normandiában telepedtek le, majd 1066-ban meghódították Angliát is. Délen Szicíliát foglalták el, keleten a Volgán és a Donon hajózva Konstantinápolyt fenyegették. Gyorsan mozgó hajóikon, navigációs eszközeikkel eljutottak Izlandra, Grönlandra, sőt Amerikába is.
A nyugati frank királyság független hűbéri államokra esett szét, a Capeting uralkodók csak Párizst és környékét uralták. A keleti frank királyságban viszont a német szász dinasztia alatt kialakult a Német-római Császárság, uralkodója, I. Ottó Itáliát is meghódította. A frank birodalom idején kialakult páncélos lovas katonaság határozta meg az új hadviselést. A lovagok új társadalmi csoportot jelentettek, egyben vazallusként is harcoltak akár több hűbérúr oldalán is. Fegyverük a hosszú lándzsa vagy kopja volt, a csaták lovasrohamokból álltak. Lovaggá 19-21 évesen lehetett válni, addig apródként és fegyvernökként kellett szolgálni. Lovagi erény volt a nagylelkűség, az önzetlenség, a gyengék védelme, a nők tisztelete.
A földvárak és más védhető erődítmények helyett az ezredforduló után kőből épült lovagvárakba költöztek, ahol a központi tornyot kandallóval fűtötték, a falakat vastag szőnyegek borították. A vár udvarán rendezett lovagi tornákon a harcosok szerelmüket akarták bizonyítani szívük hölgyének. A XII. századtól megjelentek a lovagköltők, a trubadúrok, akik zenészekkel kísérve szerenádot adtak kedvesüknek. A lovagregények a legendás Artúr királyról vagy hihetetlen tettekről szóltak.
Amíg Nyugat-Európában már kialakult a hűbériségre épülő társadalom, Kelet-Európában csak a IX–X. században indult meg a szláv népek államalapítása. A nyugati szlávok közül először a morvák, majd a csehek hoztak létre önálló királyságot. A cseh Vencel utódai a Német-római Császárság hűbéri függésébe kerültek. A lengyelek Vitéz Boleszló uralkodása alatt visszaverték a német császárság támadásait, de később az ország kisebb részekre esett szét. A délszláv népek közül a horvátok a VII. században telepedtek le az Adriai- tenger partján és a Dráva–Száva közén. Rövid függetlenség után a XI. században Horvátország a magyar királyság része lett. A Balkánon a szerb fejedelemségek korán a Keletrómai Birodalom befolyása alá kerültek. A keleti szlávok első államai Novgorodban és Kijevben alakultak meg. Vikingek – szlávul és görögül a varégok vagy rúszok – hódítottak meg szláv törzseket, amelyekbe később beolvadtak. Nagy Vlagyimir Bizánccal vette fel a kapcsolatot, majd népével áttért a kereszténységre.
A Német-római Császárság a római egyház szertartása szerinti vallást terjesztette el a nyugati szláv területeken és a magyaroknál. Bizánc a délszlávoknál, a bolgárok között és a Kijevi Rusz területein az ortodox szertartás jegyében térített. Cirill és Metód bizánci szerzetesek a görög ábécé betűiből formálták a mai cirill betűs írások ősét.
A Balkán területe hosszú évszázadokig a Keletrómai Birodalom uralma alatt maradt. Justinianus (ejtsd: Jusztiniánusz) császár birodalomegyesítő kísérlete után a később Bizáncnak nevezett birodalom keleti és észak-afrikai tartományait az arabok foglalták el a VII. században. A Balkánra bevándorolt bolgár-török nomád népek és a szlávok keveredéséből alakult ki Bulgária. A bolgár cárok 1018-ig harcoltak Bizánccal. Az ezredfordulón Bizánc ismét nagyhatalom lett, a birodalom északon, a Dunánál a magyar királysággal lett szomszédos. Konstantinápolyban foglalták egységes rendszerbe a római jogot. A császári palota és környéke hatalmas épületekkel gyarapodott, lóversenytér, könyvtárak épültek, a várost a támadóktól pedig a szinte olthatatlan görögtűz és a védőművek védték.

Ajánlott irodalom

Katus László: A középkori Németország, Rubicon, 2009/11

Dusan Trestik: Csehek és magyarok, História, 2001/5–6

Niederhauser Emil: A lengyel fejedelemség

Font Márta: Magyarország és a Kijevi Rusz

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet
Developed by Integral Vision