Előzetes tudás

Tanulási célok

Ha megnézed ezt a videót, megérted a különbséget az arousal, a stressz és a szorongás között. Megtudod azt is, hogy mik a szorongás jellemzői.

Narráció szövege

A címben szereplő témakörben három fogalmat kell elkülönítenünk. Arousal (aráuzl), stressz és szorongás. Az arousal szint a szervezeted általános aktivációs szintjét jelenti. Ez az éberségi állapot versenyzés alkalmával nagyon fontos, nélküle nem tudsz jól teljesíteni. Megeshet azonban, hogy az aktivációs szinted túl magas, és nagyon fel vagy pörögve, vagy túl alacsony, és nyugalmi állapotban vagy. Mind a túlpörgés, mind a nyugalmi állapot rontja az optimális teljesítményt. A versenyzéshez szükség van egy közepes mértékű aktivációs szintre. Ez az arousal szint azonban a motivációtól függ, nem egyenlő a szorongással.
Bármilyen élethelyzet, amely alkalmazkodást követel stresszorként értelmezendő. Azt viszont, hogy a stresszhatás milyen jelentős, a saját megítélésed fogja eldönteni. Egy helyzetet akkor ítélhetsz stresszesnek, ha úgy érzed, nincsenek meg a képességeid a helyzet megoldására. Ez esetben negatív stresszt élhetsz át, amelyhez frusztráció, csalódottság, és ha sokáig fennáll, akkor kimerültség kapcsolódhat. Ha viszont úgy ítéled meg, hogy például teljesíteni tudsz egy kitűzött szintet, akkor nem lesz jelentős a stresszhatás, és pozitív stresszt fogsz átélni. Ehhez magabiztosság, optimizmus társul. Fontos tehát, hogy reálisan értékeld önmagad és a teljesítményedet!
A szorongás egy negatív érzelmi állapot, amelynek nincsen tárgya és teljesítménycsökkentő hatású. A tárgynélküliség azt jelenti, hogy például a teljesítéstől magától szorongsz. Abban különbözik a félelemtől, hogy a félelemnek van tárgya. Félhetsz például a sérüléstől. A szorongás tehát egyfajta kellemetlen izgalom, amikor nagyon rossz érzéseid vannak valamivel kapcsolatban. Ez a kellemetlenség nagyon nyomasztóvá tud válni. A sportban teljesítményszorongásról beszélünk, ami a próbatételekhez kapcsolódik, és ilyen állapotban szinte lehetetlen jól teljesíteni. A szorongásnak két típusát különböztetjük meg: a kognitív szorongást és a szomatikus szorongást. A kognitív vagy gondolati szorongás a negatív gondolatok által keltett szorongás. Egyfajta negatív belső beszéd, amely így hangozhat: „Mi lesz, ha nem tudok nyerni? Jaj, csak nehogy hibázzak!” A szomatikus vagy testi szorongás tünetei többek között a nyirkos kéz, a hányinger, az alvási nehézségek, az izommerevség, a bőséges izzadás.
A szorongás okai többfélék lehetnek. Elképzelhető, hogy valaki eleve szorongóbb személyiség. Így megnő annak az esélye, hogy bizonyos helyzetekre aggódóbban, félelemmel telibben reagál. Ezt vonásszorongásnak nevezzük. A élsportban sokszor előfordul, hogy a „kezdő” versenyző az esélytelenek nyugalmával lép a pályára. Ekkor nem jellemző a szorongás, és könnyen tud jól teljesíteni. Aztán később a versenyek egyre fontosabbá válnak, egyre több sikert tudhat a sportoló maga mögött, és ezeket a sikereket tekintve szintnek egyre többet vár el magától. Egyre nagyobb a tét, így egyre nagyobb szorongás léphet fel.
A perfekcionizmus is egy szorongást előidéző tényező. Gondolj csak bele! Azok a sportolók, akik állandóan a maximumot tekintik mércének, nem fogják tudni minden alkalommal teljesíteni az elvárt szintet. A kudarcélmény és az, hogy a dolgok nem mennek úgy, ahogy ők elvárnák könnyen szorongást okozhatnak. A szülők, edzők jelenléte is növelheti a problémát. A veszélyeztető ebben a helyzetben a tekintélyszemélyek előtti túlzott bizonyítási vágy.
Bármilyen furcsán hangzik, nem a szorongás megjelenése a legnagyobb probléma, hanem az, ha nem tudod csökkenteni a mértékét. Ha nincs eszközöd a szorongás csökkentésére, akkor teljesen eluralkodhat rajtad, és szinte megbénít. Ilyenkor debilizáló szorongásról beszélünk. Mivel lehet tehát kordában tartani a szorongásodat? A szorongásoldás leggyakrabban használt módszerei közé tartoznak a relaxációs technikák és a légzéstechnikák. A légzés nagyon fontos tényező, ugyanis az egyik legkönnyebben kontrollálható élettani folyamatunk. Azért jó ezenkívül a légzésgyakorlatokhoz fordulni segítségért, mert a mély, lassú légzés automatikusan kivált egy enyhe relaxált állapotot. A relaxációs technikák – ugyanúgy, mint a légzéstechnikák – mindenki számára elsajátíthatóak, és bármely élethelyzetben alkalmazhatóak.
Érdemes tehát ezekre a tényezőkre is figyelni felkészülés közben, és komoly szorongásos probléma esetén felkeresni a sportpszichológust. A koncentrációs nehézségek mellett a túlzott szorongás az egyik leggyakoribb jelenség.

Ajánlott irodalom

Egy testben az ellenséggel – a szorongás, mint szükséges jó. In: Gyömbér Noémi–Kovács Krisztina: Fejben dől el. Sportpszichológia mindenkinek. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2012, 27–46. o./

Lénárt Ágota (szerk.): Téthelyzetben. Sportpszichológiáról edzőknek és versenyzőknek. Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest, 2002.

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet
Developed by Integral Vision