A retorika

Biztos te is részese voltál már annak, hogy az emberek zenéket, könyveket, filmeket ajánlanak egymásnak. Létezik egy mondás, hogy „jó bornak nem kell cégér”. Jelentése: a jó dolgokat nem kell hirdetni, azok maguktól is terjednek. Akkor hát nem is kell másokat meggyőzni arról, mi is a jó?
Mivel emberek közé járunk, néha nyilvánosan is meg kell szólalnunk. Nem mindig mi keressük ezeket a helyzeteket, megtalálnak azok minket. Nem árt tehát felkészülni, ha meg kell védeni magunkat, ha támogatásra van szükségünk egy fontos ügyben, ha a szívünk azt diktálja, fel kell vállalni véleményünket, és kiállni az emberek elé.
A nyilvános beszéd a retorika, vagyis a szónoklattan körébe tartozik. Gyakran szólunk retorikai eszközökről is, amelyek bármely szöveg meggyőzéshez használatos eszközeit jelentik. Vagyis néha tartunk kisebb-nagyobb szónoklatokat, máskor csak ajánlunk valakinek egy zeneszámot, mindkettő a retorikát érinti. Persze ez is az ókori görögöknél kezdődött, és nagy jelentősége volt a rómaiaknál. A szónoklat több foglalkozáshoz hozzátartozott, ezért mindig is oktatták. Ebben nincs változás, ma is nélkülözhetetlen a retorika ismerete a bíróságokon, a politikában, egy termék eladásához, az ünnepekhez vagy a tévéműsorokhoz.
A szónoklat egy megfelelő kommunikációs helyzetben jön létre. Először is alkalom és közönség kell, valaki ezt felismerve adhat egy ügynek olyan jelentőséget, hogy megszülessen a szónoklat. Például egy edző nem készül szónoklatokra, de szükség esetén a szavaival kell hatnia játékosainak eszére és szívére. Számos előre létrehozott szónoki helyzet is van, mondjuk egy rendezvény megnyitóján vagy egy ünnepségen. Ezeket legtöbbször olyan emberek végzik, akik gyakorlott szónokok is. Viszont előbb vagy utóbb mindenki kap felkérést olyan kisebb beszédekre, mint a gratuláció, a köszöntő és köszönetmondás, a búcsúbeszéd vagy a felkonferálás.
A helyzet háromfajta beszédet hozhat létre. Bemutató, tanácsadó, valamint törvényszéki beszédet. A bemutató beszédet elsősorban ünnepi alkalmakkor halljuk. A szónok dicsér vagy elítél, gyakran felnagyítja tárgyát, hiszen az érzelmekre kíván hatni. Egy méltató beszédben még a legátlagosabb emberből is különleges, nagyformátumú ember válik. A tanácsadó beszédekkel más embereket szeretnénk meggyőzni arról, hogy a mi álláspontunkat fogadják el. Családi kupaktanács során, csapatmegbeszélésen, munkahelyi értekezleteken és a politikában is használják. A szónok célja a rábeszélés vagy a lebeszélés, ehhez az értelmünkre és az érzelmeinkre is hatni kíván. A törvényszéki beszéd pontosan az, amit a neve elárul: vád- vagy védőbeszéddel a bírák meggyőzésére irányul. A bíróságokon túl egy intézmény fegyelmi tárgyalásán elhangzó beszédek is ide tartoznak.
A más emberek előtti beszéd természetes része életünknek. Amikor megbeszélés, vita zajlik, egy-egy résztvevő előlép, és hosszabban is beszél. Ha ő adja elő az egész témát, az felszólalás, ha másokra reagál, akkor az hozzászólás. Az iskolában ezeket a helyzeteket egy órán felvetődött probléma, vagy egy meghozandó döntés, például hogy hová menjünk osztálykirándulásra, válthatja ki.
Mások meggyőzése nem csupán szónoklatokkal történik, mégis az ebből megismert módokat és eszközöket vetjük be. Ha csak megjegyezzük egy filmet ajánlva, hogy „ez a kedvencem”, máris hatunk az érzelmekre is, ez pedig a legfontosabb. Ez ugyanis egy jó érv annak, aki ismer minket, hiszen számára a személyünk hitelesíti a film fontosságát. A minket nem ismerőkre ez inkább értelmileg hat, hiszen kedvencnek csak jó okkal tartunk valamit. A retorikai eszközök használata a nyelv tudatos felhasználását jelenti. Retorikai eszköz lehet egy olyan alakzat, mint az ellentét: „Rabok legyünk vagy szabadok?” Vagy az ismétlés: „Lépnünk kell. Lépnünk kell, amíg nem késő.” Használhatunk szónoki kérdéseket, megszólíthatjuk a hallgatóságot, ügyelünk a jóhangzásra és így tovább.
Szóval meg kell-e győzni a többi embert? Még az igazság sem érvényesül automatikusan, hiába van valakinek igaza, ha azt csak saját maga gondolja így. Egy véleménynek csak akkor lehet hatása, ha azt elő is adják. Sőt, elég jól is kell előadni, ebben segít a retorika.