Előzetes tudás

Ismerned kell az I. ipari forradalom hatásait; a demográfiai robbanás, az urbanizáció fogalmát.

Tanulási célok

Megismered azokat a társadalmi változásokat, amelyek a II. ipari forradalom következtében terjedtek el Európában. Megtanulod, hogy ekkor alakultak ki a városok modern funkciói.

Narráció szövege

Minden technikai-gazdasági változás kihat a társadalomra, az emberek életmódjára. Gondolj csak bele, hogy egyetlen találmány, a személyi számítógép milyen mértékben alakította át a mindennapjainkat!
Ugyanígy volt ez több mint egy évszázaddal ezelőtt is. Azok a technikai újítások, amelyek elterjedtek a XIX. század végi Európában és az Amerikai Egyesült Államokban, alapjaiban formálták át a kor társadalmát. A II. ipari forradalom legfontosabb társadalmi hatása a népességnövekedés volt. Ennek az egyik oka, hogy a technikai újításoknak köszönhetően a mezőgazdaság munkafolyamatait is gépesítették. Megjelentek a földeken a traktorok, a cséplőgépek, ezzel hatékonyabbá tették a termelést és növelték az élelem mennyiségét. Ennek következtében a fejlett államok gazdasága jóval több embert tudott eltartani, mint a megelőző korokban.
A népességnövekedés másik oka az egészségügyi ellátás rohamos javulása volt. Új eredmények születtek az orvostudományban, a biológiában. Bebizonyították, hogy a kórokozók terjedésének melegágya a szennyezett víz, a piszok, a szemét. Ennek hatására javultak a higiénés körülmények, visszaszorultak a járványos megbetegedések.
A demográfiai robbanás már nem Nyugat-Európát érintette – mint az I. ipari forradalom idején –, hanem inkább a kontinens középső és keleti államaiban bontakozott ki. Ebben a térségben a népességgyarapodás olyan gyors ütemben következett be, hogy komoly szociális problémákat okozott. Nem volt elég munkahely, nagy volt a szegénység és az éhezés a társadalom alsóbb rétegeiben. Ezeknek a nyomorgó tömegeknek a reménytelenségből kivezető utat jelenthette a kivándorlás a korlátlan lehetőségek hazájába, az Amerikai Egyesült Államokba. Európa szegényebb országaiból milliók indultak útnak szerencsét próbálni, legnagyobb számban írek, olaszok, lengyelek, magyarok.
A gazdaság új igényei új feladatokat és munkaköröket alakítottak ki. Mindez a társadalmi szerkezet átalakulásával járt. Csökkent a mezőgazdasággal foglalkozók aránya, tovább nőtt az ipari munkások száma. A kereskedelem, a szolgáltató ágazatok és az oktatás szerepe megnőtt. Ennek következményeként az alkalmazotti rétegek és a középosztály létszáma gyarapodott. Sajátos helyzet alakult ki Közép- és Kelet-Európában, ahol a két ipari forradalom időben szinte összeért. Itt a hagyományos és az új társadalmi szerkezet egymás mellett, egymással összefonódva létezett. Az ilyen típusú társadalmat nevezzük „torlódó” társadalomnak.
Sokan a közeli városokban kerestek munkalehetőségeket, ezzel tovább erősödött a XIX. század elején meginduló urbanizációs folyamat. A mezőgazdaság gépesítése, a termelési technikák fejlődése tovább erősítette ezt a tendenciát. A mezőgazdaságnak tehát egyre kevesebb, míg a kibontakozó iparnak egyre több munkásra volt szüksége. Dinamikusan nőtt a városok lélekszáma, az igazi nagyoké – mint London, Párizs, Berlin, Bécs és Szentpétervár – a századfordulóra már túllépte az 1 millió főt.
Ekkora tömeg mindennapjait megszervezni már komoly feladatot jelentett. A társadalom új igényeit ki kellett elégíteni: a nagyvárosokban kövezett utakat építettek, kialakították a vízvezeték-rendszert, a szennyvízcsatornák hálózatát, a közvilágítást. Meg kellett szervezni a tömegközlekedést, megjelentek a villamosok, a trolibuszok, majd a földalattik. Ennyi ember együttélése megkövetelte a közbiztonság felügyeletét, ezért megszervezték a városi rendőrséget, a tűzoltóságot. Mindezeket a feladatokat az állam, illetve a városi önkormányzatok vállalták magukra.
Átalakult a városok településszerkezete is, egymástól markánsan elkülönülő városrészek jöttek létre. A belső részeken kialakult a city, az üzleti negyed. Ehhez csatlakozott a bérházakból álló városrész, a peremeken pedig kiépültek a túlzsúfolt munkásnegyedek. A városok tágas, parkokkal övezett legszebb területein épültek ki a villanegyedek a felső tízezer számára. Ezzel a térbeli elkülönüléssel fokozódott a városi társadalom szegregációja.
A II. ipari forradalom olyan gyors ütemben és olyan mértékben alakította át a társadalmat, amilyenre addig nem volt példa a történelemben.

Ajánlott irodalom

Száray Miklós: Történelem III. középiskolák 11. évfolyam. Nemzetek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013.

Youtube, England, Edwardian Era around 1900, https://www.youtube.com/watch?v=... Youtube, Paris–Berlin, 1900–1910, https://www.youtube.com/watch?v=...

Történelem Klub, Harmat Árpád Péter: Az ipari forradalom története, http://tortenelemklub.com/ujkor/...

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet

Hozzászólások