Előzetes tudás

Ehhez a tanegységhez tudnod kell, hogy a XVIII. századi felvilágosodás gondolkodói milyen nézeteket képviseltek társadalomról, államról, vallásról. Tudnod kell azt is, hogy a Rákóczi-szabadságharc után Magyarország hogyan tagolódott be a Habsburg Birodalomba, milyen fontos törvények születtek, milyen folyamatok játszódtak le az első évtizedekben.

Tanulási célok

Ebből a tanegységből megtudod, hogy Mária Terézia és II. József milyen intézkedésekkel igyekezett fenntartani a Habsburg Birodalom hatalmi helyzetét, milyen következményei, eredményei voltak uralkodásuknak Magyarországon.

Narráció szövege

„Életünket és vérünket!” – milyen megható jelenet és közismert, napjainkban is használt felkiáltás. Bár valószínűleg nem így hangzott el, mégis kifejezi az ifjú uralkodónő, Mária Terézia és a magyar rendek viszonyát, amely a történeti emlékezetben is megmaradt. Vajon hogyan tudta Mária Terézia megőrizni az egyensúlyt, és maradandót alkotni. És miért nem sikerült ez fiának, a nagyreményű II. Józsefnek? Erről szól történetünk.
Mária Terézia uralkodása megpróbáltatásokkal kezdődött. Hiába volt a Pragmatica Sanctio nemzetközi elismertetése, az ifjú királynő országa ellen háború indult. II. Frigyes porosz király nem ismerte el az új Habsburg uralkodót, valójában a gazdag Szilézia megszerzéséért indított háborút. A magyar rendek támogatták királynőjüket, de a nyolcéves háborúban az értékes tartomány elveszett. Az 1756-tól zajló hétéves háborúban Ausztria még kísérletet tett a tartomány visszaszerzésére. Hadik András még Berlinen is rajtaütött, de hiába volt a magyar virtus, a háború nem járt sikerrel. Időszerűvé vált a birodalom korszerűsítése.
A királynő soha nem tanulmányozta a felvilágosodás eszméit, intézkedései mégis emlékeztetnek azokra. Ez magyarázható azzal, hogy tanácsadóit jó érzékkel választotta ki, s ők a felvilágosodáshoz is kapcsolódó megoldásokat javasoltak. Mária Terézia első jelentős rendelete, amely egy évszázadra meghatározta a birodalmi munkamegosztást és gazdasági fejlődést, az 1754-es vámrendelet volt. A birodalmi vámhatár mellett Magyarország köré is vámhatárt húzott. Ennek az lett a következménye, hogy a magyar nyersanyagokat és terményeket csak a birodalomban lehetett olcsón eladni. Emellett az osztrák és cseh ipar termékeinek magyar piacot biztosított.
Az 1767-ben kiadott Urbárium az adózó jobbágyok helyzetét rendezte. Felmérték az egész ország helyzetét. A jobbágytelek nagyságát a föld minőségéhez mérték, és ez alapján egységesítették a jobbágyok szolgáltatásait. Sok helyen csökkentek a parasztok földesúri terhei. Az állam biztosabb bevételhez jutott.
Mária Terézia a kultúra területén is maradandót alkotott. Az általa alapított Theresianumban tanultak a főnemesi ifjak. Az 1777-es Ratio Educationis államilag szabályozta a nevelésügyet Magyarországon. A tanfelügyelők minden iskolát ellenőrizhettek, tantervben írták elő a tananyagot. Törekedtek arra, hogy hatéves korától lehetőleg mindenki iskolába járjon. Kedvező és népszerű volt, hogy támogatta az anyanyelvi oktatást. Az alapvető cél az írás, olvasás, számolás elsajátíttatása volt. Mária Terézia hivatástudata, személyisége nem csak a közvetlen környezetében váltott ki elismerést.
II József trónra lépését nagy várakozás előzte meg. Első döntése mégis meglepetést okozott, ugyanis nem koronáztatta meg magát. Az ok az ő szemében egyszerű volt: ne akadályozza semmilyen eskü abban, hogy felgyorsítsa a reformokat. Energikusan, türelmetlenül vetette magát a munkába. Uralkodását hivatásnak tekintette, ő volt az állam első szolgája. Gondold meg! Tíz év alatt mintegy 6000 rendeletet adott ki, s mindegyik elkészítésében személyesen vett részt.
Rendeletei az állam, a társadalom, a vallás és az élet minden apró részletére kiterjedtek. Türelmi rendelete a korábbinál jóval szabadabb vallásgyakorlatot biztosított. A pápa személyes tiltakozása ellenére is feloszlatta a nem tanító vagy nem gyógyító szerzetesrendeket. A kormányzat korszerűsítésére összevonta az országos főhivatalokat. Mivel a magyar vármegyék akadályozták a rendeletek végrehajtását, eltörölte azokat. Az országot tíz kerületre osztotta, melyek vezetését királyi biztosokra bízta. A birodalom csaknem egész területén a németet tette hivatalos nyelvvé. Jobbágyrendeletet adott ki. A jobbágy szó eltörlése mellett biztosította a szabad költözést, a vagyonnal való szabad rendelkezést, a tanuláshoz való jogot. A földesúri kötöttségek megmaradtak. Előkészületeket tett a magyar nemesség megadóztatására is. Népszámlálást rendelt el, emellett felmérette a földeket és bevezette a házszámokat.
Uralkodása végére az egyház és a nemesség szembefordult vele. Háborúba bonyolódott a szomszéd törökökkel, Németalföldön pedig forradalom robbant ki. Halála előtt, súlyos betegen belátta kudarcát, három kivételével visszavonta rendeleteit. A hatalmas kísérlet összeomlott, de a birodalom fennmaradt. Az új kihívás új uralkodókra maradt: zajlott a francia forradalom, amely lassan átlépte a határokat.

Ajánlott irodalom

Száray Miklós: Történelem III., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007

ifj. Barta János: A nevezetes tollvonás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978

ifj. Barta János: A kétfejű sas árnyékában, Gondolat Kiadó, Budapest, 1984

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet
Developed by Integral Vision