Előzetes tudás

Ehhez a tanegységhez ismerned kell a késő középkori Európa államait, a középkori kultúra és oktatás alapvető intézményeit.

Tanulási célok

Ebből a tanegységből megismered a reneszánszt mint új művészettörténeti és művelődési korszakot, az újkor Európájának első szellemi mozgalmát.

Narráció szövege

Megismételhetetlen vagy és különleges. Személyiséged megkülönböztet más hasonló korú fiataltól. Egyedi vagy, szeretnél saját akaratod szerint cselekedni. Büszke vagy sikereidre, eredményeidre. Igazi modern személy vagy. Ez az önkép a reneszánsz korában alakult ki.
Művében egy olasz filozófus ezt mondatja Istennel Ádámnak: „Nem teremtettelek sem mennyei, sem földi, sem halandó, sem halhatatlan lénynek, úgyhogy mint saját magad szobrásza, magad vésheted ki vonásaidat. Állattá fajulhatsz; de szellemed szabad akaratából Istenhez hasonló lénnyé is újjászülheted magadat.” A reneszánsz „újjászületés”, amely új, emberközpontú gondolkodást jelentett, ahol az ember is alkotó, teremtő lény, mint Isten. A reneszánsz ember egyéniség, aki büszke tetteire, hírnévre és elismertségre vágyik. Az 1300-as évek közepén Itáliából induló szellemi mozgalom művészei már szignózzák műveiket.
A reneszánsz az ókori görög-római művészeti ideál, a tökéletesnek hitt antik világ visszaállítását próbálta elérni. Az antik embereszmény szerint test és lélek harmóniában él egymással. Az univerzális ember mestere minden tudománynak és művészetnek, sokoldalú lény, polihisztor. Leonardo da Vinci korát is meghaladta a mai tank, helikopter, siklóernyő, robot vagy sorozatvető alapötletével. Kialakult a humanizmus nagy hatású filozófiai irányzata, amely a reneszánsz idején a görög-római kultúra tanulmányozását és az ókori nevelési eszmény terjesztését jelentette. Lombardia és Toscana városaiban már a középkor végén gyapjúmanufaktúrák működtek, a fejlődés központja Firenze lett. Itt építette ki a Medici (ejtsd: medicsi) család Európa első bankhálózatát.
A reneszánsz ember nemcsak saját maga iránt érdeklődött lázasan, de felfedezte a természet szépségét, harmóniáját. Ezt a harmóniát próbálták megjeleníteni az új, perspektivikus festészeti módszerrel. Firenze falain kívül szabályos és gyönyörű kertekkel körbevett paloták épültek. Máshol letisztult formákkal, emberléptékű épületekkel díszes közterek, mértani alakzatokat alkotó városok jöttek létre. Az itáliai városállamok vezetői feladatuknak érezték a művészek anyagi támogatását. A reneszánsz példát mutatott a mai illem kialakításában is: a késsel-villával evés, a zsebkendő és szalvéta használata, a finom modor alapvető követelmény lett. A korszak politikusai erőskezű, sokszor zsarnok uralkodók, mint Lorenzo de Medici, ám egyben műértők, művészek és filozófusok is voltak. Róma pápái fényűző udvart tartottak fenn, X. Leó megterveztette a Szent Péter-bazilikát.
Közép-Európába, Magyarországra Zsigmond idején jutottak el az első humanista tudósok. A legtöbben azonban Hunyadi Mátyás nápolyi feleségének, Beatrice (ejtsd: Beatrícse) királynénak a kíséretében érkeztek. Mátyás az 1460-as években rakta le könyvtárának alapjait. A corvinákat (ejtsd: korvinák) a király Firenzéből rendelte, de Budán is készültek másolatok Hess András (ejtsd: Hessz) nyomdájában. A Corvina Könyvtárban 2000-2500 kötet lehetett, ezek 90%-a azonban Mohács után elveszett. Reneszánsz pompában kezdte meg Mátyás a visegrádi palota átépítését. Az építészeket Itáliából hívta. A palota udvarán álló díszkútból ünnepek alkalmával bor folyt, a kút tetején Herkules szobra állt. A palotába vezetékeken érkezett a forrásvíz. Budán függőkerteket, díszudvarokat építtetett, a szobákhoz fürdőszobák és cserépkályhák tartoztak.
Beatrix kíséretével festők, szobrászok, költők érkeztek Budára, köztük Galeotto Marzio is, aki Mátyás király bölcs tetteit és mondásait szerkesztette könyvbe. Antonio Bonfini alkotta meg Mátyás eredetmítoszát, mely szerint családja a római Corvinus nemzetségre vezethető vissza. Mátyás udvarában írta meg Magyarország történelméről szóló művét is. Janus Pannonius nemzetközi hírű humanista költő volt, míg Vitéz János érsek sok fiatalt taníttatott itáliai egyetemeken. A reneszánsz eszmék hazánkban csak szűk körben terjedtek, sok humanista kiábrándultan utazott vissza Itáliába. Mátyás pozsonyi egyetemalapítási kísérlete is sikertelen volt. A rövid kulturális pezsgésnek a király halála véget vetett 1490-ben.

Ajánlott irodalom

RUBICONline, Tarján M. Tamás: 1512. november 1. | A Sixtus-kápolna mennyezeti freskóinak bemutatása

Pálosfalvi Tamás: A magyarországi humanizmus kezdetei, História, 2008/10

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet

Hozzászólások