Előzetes tudás

Ehhez a tanegységhez ismerned kell az Oszmán Birodalom felemelkedésének történetét, Luxemburgi Zsigmond korának törökellenes és védekező politikáját.

Tanulási célok

Ebből a tanegységből megismered Hunyadi János törökellenes harcait, Hunyadi Mátyás erős, központosító államának létrejöttét.

Narráció szövege

Corvin Áruház, Corvin Plaza, Corvinus Egyetem, Corvin mozi. Ezek az intézmények mind egy legendás család nevét őrzik, a Hunyadi családét, akiknek címerében egy holló volt látható, amelyet latinul corvusnak hívnak. Olyan korban éltek, amikor a tehetség és a szerencse többet segített, mint az előkelő származás.
Zsigmond fiú utód nélkül halt meg. Vejét, az osztrák herceget, Habsburg Albertet a rendi országgyűlésen fogadták el királynak, ám ő két év múlva meghalt. Felesége ellopatta a Szent Koronát, az ő tábora V. (Utószülött) Lászlót, míg a magyar rendek I. Jagelló Ulászló lengyel királyt koronázták meg. Ebben a zavaros időszakban tűnt fel Hunyadi János, aki Zsigmond szolgálatában kitanulta a modern harcászatot, majd erdélyi vajdaként harcolt a törökkel. Mikor Szendrő elestével egész Szerbia az oszmánok kezére került, Ulászló király és Hunyadi 1443 őszén egy magyar–szerb–bosnyák–lengyel sereg élén hadjáratot indított Drinápoly felé. A fagyos télben, a hosszú hadjárat során Hunyadi szétverte a török sereget, bár célját, a Balkán felszabadítását nem érte el. Békét kötött a szultánnal, ennek ellenére 1444-ben a pápa biztatására keresztes hadjáratot indított. A velencei gályák, az ígéret ellenére, nem tudták megakadályozni az oszmánok átkelését. Sőt, a genovai hajósok jó pénzért át is szállították a török seregeket a Boszporuszon. Így Várnánál Hunyadinak túlerővel kellett szembenéznie, ráadásul a heves Ulászló megtámadta a janicsárokat. A király elesett és a csata is elveszett.
A kalandos hazatérés után, 1446-ban a kiskorú V. László mellé Hunyadi Jánost Magyarország kormányzójává választották. 1448-ban Rigómezőnél a szervezett janicsárok legyőzték Hunyadit. 1453-ban, amikor V. László nagykorú lett, lemondott a kormányzóságról. Konstantinápoly elestének hírére a pápa újabb keresztes háborút hirdetett. II. Mehmed szultán a déli határvédelem központi erődje, Nándorfehérvár ellen indult. Az 1456. júliusi ostrom során Hunyadi felmentő serege szétrombolta a vasláncokkal összekapcsolt hajókból álló blokádot a Dunán, majd a keresztesek élén kitört a várból, és saját tüzérségi állásaikból bombázta a török tábort. Európa hőse a csata után pestisben meghalt. Nagyobbik fiát, Lászlót a király kivégeztette. A gyermekkirály V. László 1457-es halála után a 15 éves Hunyadi Mátyást 1458-ban Budán nagybátyja, Szilágyi Mihály és a Garai–Cillei liga kiegyezésével királlyá választották és trónra ültették. A Szent Koronával 1464-ben koronázták meg.
Mátyás erős központosító tevékenységbe kezdett. Félreállította nagybátyját és visszavásárolta a koronát III. Frigyes császártól. Olyan pénzügyi szakemberekkel szerveztette át a költségvetést, mint például a zsidó vállalkozó, Ernuszt János. Eltörölte a kamara hasznát és vele a mentességeket is, helyette a füstadót vezette be. A porták helyett jobbágycsaládonként kellett adózni. Az új, 1 forintos rendkívüli hadiadó kivetésével volt, ahol 660%-os adóemelés történt. A harmincadvám helyett, új néven, koronavámot szedett. A kincstár soha nem látott bevételekhez jutott, az ország jövedelmei elérhették az évi 700-900 ezer forintot is. A francia király bevételei ennek ötszörösét, a szultáné a 2-3-szorosát tették ki. Bár a 3 milliós lakosság megegyezett a korabeli Anglia népességével, itthon a jobbágyság képtelen volt több jövedelmet termelni. Londonban százezer, Budán csak 8000 polgár élt, a lakosság 5%-át kitevő nemesség pedig, ellentétben az angollal, nem adózott.
A bevételeket Magyarországon a 20 000 fős zsoldossereg, a fekete sereg évi félmillió forintos fizetése emésztette fel. Mátyás ugyan a „kereszténység védőbástyája” ürügyén állandó pénzügyi segélyt kért a pápától, de más tervei voltak. Cseh hadjárataival megszerezte Morvaországot és Sziléziát, III. Frigyes ellen vonulva pedig Bécset is megszállta. A török ellen a védekezést választotta. 1464-ben elfoglalta a boszniai Jajcát, Kenyérmezőn pedig hadvezére, Kinizsi Pál szétverte a portyázó oszmánokat. 1471-ben egy főúri összeesküvést kellett felszámolnia, amelyet Vitéz János esztergomi érsek szervezett. Ezután inkább már a rendeket megkerülve, a kancellária segítségével kormányzott, de még modern, szakképzett és fizetett tisztviselők nélkül.

Ajánlott irodalom

E. Kovács Péter: Hétköznapi élet Mátyás király korában, Corvina, 2011

Dupcsik Csaba–Repárszky lldikó: Élő történelem II., Műszaki Kiadó, 2011

Draskóczy István: Hunyadi Mátyás élete és uralkodása, História, 2008/10

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet
Developed by Integral Vision