Tanulási célok

A téli olimpiai sportágak áttekintő ismerete.

Narráció szövege

A jégen űzött sportágak többsége már az első, 1924-es téli olimpiai játékokon is szerepelt. A korcsolyázás két fő ága, a műkorcsolya és a gyorskorcsolya tekintendők a legrégibb téli sportnak. Gyorskorcsolyázó-versenyt már a XVII. században rendeztek, elsőként Hollandiában. A nemzetközi szövetség (ISU) 1892-ben alakult. Az olimpiákon 400 méteres fedett pályán rendezik a versenyeket, a versenytávok 500-tól 10 000 méterig terjednek. A nemzetek sorában a norvég és holland versenyzők mellett német, orosz, amerikai és svéd korcsolyázókat találunk nagy számban. A kimagaslóan legsikeresebb gyorskorcsolyázó olimpikon a német Claudia Pechstein (ejtsd: klaudia pehstein), aki 1994 és 2006 között öt aranyat nyert a játékokon. A műkorcsolyázás pontozásos sportág. A női, férfi és páros versenyeken a kűrökben előadott ugrások, forgások, lépések nehézséget és előadásmódját zsűri pontozza. A jégtáncversenyeket kizárólag párosoknak rendezik meg. Itt az ugrások és erőelemek tilosak, a fő cél a tánclépések, lépéssorok művészi előadásmódja és a zenével való összhang. Az olimpiai éremtáblázatot az USA és Oroszország vezeti. A sportág két leghíresebb alakja az orosz Jevgenyij Pljuscsenko, 2006 bajnoka, illetve a német Katarina Witt, aki 1984-ben és 1988-ban aratott győzelmével a 2. világháború óta az egyetlen duplázó női műkorcsolyázó. 1992 óta szerepel az olimpiai programban a rövidpályás gyorskorcsolya. A 112 méter hosszú pályán a versenyzőket nem különítik el, így egymást előzgetve, néha kicsit lökdösődve kell versenyezniük. Az 500, 1000 és 1500 méteres távokon 4-6 fős csoportokban indulnak a versenyzők, és továbbjutásos rendszerben érnek el a döntőig. A sportág legsikeresebbjei a dél-koreai korcsolyázók. Magyar sikerek közül kiemelendő a 2006-os torinói szereplés: Huszár Erika 4., Knoch Viktor 5. helyet ért el 1500 méteren.
A kötött pályás jégen csúszás sportágai közül a bobozás szerepelt az első téli játékokon. A két- vagy négyszemélyes, szivar alakú szerkezettel elsőként Svájcban versenyeztek, innen indult hódító útjára a sportág. A bobcsapatok időeredményeik alapján szerzik meg helyezéseiket. A verseny három fő része a lendületszerzés, vagyis a bob felgyorsítása a rajtnál; a kormányzás, vagyis a legoptimálisabb ív megtalálása a kanyargó pályán; illetve az egyensúlyozás, azaz a kanyarokban a csapat harmonikus dőlése, amivel elkerülik a sokszor 100 km/h fölé gyorsuló bob felborulását. Az elől ülő bobos a kormányos, akinek milliméter pontossággal kell ismernie a pályát és irányítania a bobot, amire csak kevesen képesek. A sportág legjobbjai a német és a svájci bobosok. Szintén Svájcból indult a szánkósport története, olimpián azonban csak 1964-ben szerepelt először. A férfi és női egyes mellett férfiaknak páros versenyt is rendeznek. A szánkón a versenyzőknek háton fekve kell elhelyezkedniük. A sportág első számú nagyhatalma Németország. Őket egyszer-egyszer olasz, illetve osztrák sportolók tudták eddig megelőzni az olimpiai döntőkben. A szánkóhoz hasonlóan egyszerű szerkezet a szkeleton. A sportág mégis más, mivel a szkeletonon hason kell feküdnie a versenyzőnek, fejével a menetirányba fordulva. Különbség továbbá, hogy míg a szánkón a versenyzők ülő helyzetben a kezükkel szereznek lendületet, addig a szkeleton rajtjánál a szerkezet mellett futva s arra ráugorva indulnak a sportolók. Állandó programként a szkeleton 2002 óta része a téli játékoknak, az azóta jutalmazott hat győztes közül két-két kanadai és USA-beli.
A jégkorong mellett még egy csapatsport szerepel a téli olimpiák jeges palettáján. Ez a curling, avagy jégteke. A játékot a skótok és a hollandok is sajátjuknak tekintik. Valószínűleg egymástól függetlenül kezdték el űzni már a XVI. században.
A 4 fős csapatok célja az, hogy minél közelebb csúsztassák a játékeszközt, a „követ” a 45 méter hosszú jégpálya végén felfestett körök középpontjához. Mindkét csapatnak 8-8 kísérlete van. Egymás köveit kiüthetik a pályáról, továbbá a kő útja előtt „söprögetve” gyorsíthatják vagy éppen lassíthatják a kő haladását. A mérkőzések 10 játszmából, vagyis endből állnak.
A curling 1924-ben szerepelt az olimpián, utána viszont hosszú szünet következett, és csak 1998 óta állandó versenye a téli játékoknak. Az eddigi nyolc aranyéremből kettő került a svéd női és három a kanadai férficsapat nyakába.

Kapcsolódó fogalmak

Ajánlott irodalom

Olimpiai sportágak listája: http://hu.wikipedia.org/wiki/Oli...

Korcsolyaszakágak Magyarországon: http://www.moksz.hu/bemutatkozas

Nemzetközi Bob és Szkeleton Szövetség (angol nyelvű): http://www.fibt.com/

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet

Hozzászólások