Előzetes tudás

-

Tanulási célok

A tanegység célja a téli olimpia sportágainak áttekintése, legsikeresebb alakjainak megismertetése.

Narráció szövege

A téli sportokat három csoportra szokás osztani. A jégen űzött sportágak mellett a síelés két ágát, az északi és az alpesi sít különböztetjük meg. Az alpesi sí elnevezés az Alpok hegyvonulatára utal, az első versenyeket a kontinentális Európa lankáin rendezték.
1905-ben Ausztriában rendezték az első hivatalos versenyt, olimpián pedig először 1936-ban, a német Garmisch-Partenkirchenben szerepelt az alpesi sí.
A Magyar Sí Szövetség 1913-ban alakult, és vezetői részt vállaltak a nemzetközi szövetség, az FIS 1924-es alapításában is.
A lesiklás az alpesi sí leggyorsabb versenye, ahol az elérhető sebességet – akár 150 km/órát – a lejtő jellege és a kapuk elhelyezése szabja meg. A lesiklópálya 2000-4000 méter hosszú, szintkülönbsége a versenyeken 500-1000 méter. A pályát kapuk jelölik ki. A pályán egyenes és íves szakaszok, nem ritkán erősebb kanyarok követik egymást. A versenyzők az egyenes szakaszokban veszik fel az ún. „tojástartást”, amikor összehúzódva siklanak a legkisebb ellenállás érdekében. A lesiklóléc a leghosszabb sí, a férfiaknál 215 centiméter hosszúságú. A pályák veszélyes szakaszait műanyag védőhálóval övezik, hogy az esetleg kicsúszó sportolókat sérülésmentesen megfoghassák. A műlesiklás vagy szlalom az alpesi sízés leglassabb, viszont legtechnikásabb száma. A pálya átlagos meredeksége 20-35 fok, az elérhető sebesség 40-50 km/óra körüli. A műlesiklópálya szintkülönbsége 200, hossza 400-700 méter. A műlesiklópálya kapuin nincsen zászló, és a kapuk a tövüknél hajlékonyak, ezért a síelők a lehető legkisebb ív érdekében ledöntik őket. A pályák kitűzése kritikus, ezért nagy szakértelmet igényel. A műlesiklóversenyek eredményét két, egymástól különböző tűzésű pályán elért időeredmény összege adja. A versenyzők a karókkal való erőteljes ütközések miatt térdvédőt, speciális kesztyűt, arcot is védő sisakot viselnek. Ma már a sportolók kizárólag úgynevezett carving léccel síelnek, aminek következtében a sebesség – a kanyarsebesség megnövekedése miatt – jelentősen megnövekedett. Érdekesség, hogy a férfiak lécének legalább 150 cm-esnek, a nőkének legalább 140 cm-esnek kell lennie. Az óriás-műlesiklást a lesiklás és a műlesiklás sajátosságainak figyelembe vételével alakították ki: a pálya hossza, meredeksége és a kapuk száma is a kettő között van. A versenyzők sebessége nagyobb, mint a műlesiklóké, mert kevesebb fékezésre van szükség. A kapuk két rúdpárból állnak, amelyeket piros, illetve kék szalagokkal kötnek össze. A kapukat a versenyzők a vállukkal támadják, ellentétben a műlesiklással, ahol kézzel, illetve lábszárral, térddel tolják el. A sílécek keményebbek és hosszabbak, minimum 185 centiméteresek, és ezek is carving típusúak. A műlesikláshoz hasonlóan az óriásműlesikló-versenyek végeredményét is két, különbözőképpen tűzött pálya eredménye alapján állapítják meg. A szuper-óriásműlesiklást az 1980-as évek elején vezették be a világversenyeken. Az ágazatot a lesiklás és az óriás-műlesiklás közé helyezték el. Ennek megfelelően a kapuk száma legfeljebb 35, minimális távolságuk 25 méter. A Super-G erősen hasonlít a lesiklásra (itt is megfigyelhető a tojástartás). Bár több a kanyar és valamivel rövidebb a pálya, a versenyzők nagy sebességet, 88-96 km/h-t képesek elérni. A síléc hossza 180-200 cm. A kombináció vagy alpesi összetett versenyszám műlesiklásból és lesiklásból áll. Az első téli olimpián csak a kombinációs versenyt rendezték meg. A klasszikus kombináció eredményét két műlesiklás és egy lesiklás összesített időeredménye adja. 1994-ben azonban bevezették a szuperkombinációt, amelyben mindkét szakág csak egyszer szerepel. A lesiklást néha szuper-óriásműlesiklással helyettesítik.
A világkupaversenyeken és az olimpiákon az osztrákok a legsikeresebbek, mellettük általában olasz, német, svájci, amerikai és skandináv sportolókat látunk a dobogón. A férfiaknál a szlalom örökös királyának az olasz Alberto Tombát tekintjük. Kiemelendő még az egyetlen négyszeres olimpiai bajnok, a norvég Kjetil André Aamodt. (ejtsd: Csetil André Ómott) A hölgyeknél már nem beszélhetünk osztrák dominanciáról, és itt az USA is rendre aranyesélyes síelőket ad a sportágnak. A női éremtáblázaton is négy arannyal vezet a legsikeresebb síző, a horvát Janica Kostelic. (ejtsd: janica kosztelics). A 2014-es Sochi Olimpián hazánk eddigi legelőkelőbb helyezését alpesí síben Miklós Edit érte el, aki az előkelő  7. helyet szerezte meg lesiklásban.

Kapcsolódó fogalmak

Ajánlott irodalom

Legfrissebb versenyeredmények és hírek: http://www.fisalpine.com/

Magyar alpesi sízők az olimpiákon: http://www.mob.hu/olimpiai-sport...

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet

Hozzászólások