Előzetes tudás

-

Tanulási célok

A cél, hogy megismerd a labdarúgás kialakulásának és olimpizmusának történetét, és a játékban érvényesülő alapvető szabályokat. Fontos még, hogy bővítsd a tudásod, a magyar sportági sikerek témakörében.

Narráció szövege

Az első forrásaink valamilyen labdás játékról a Kr.e. 2000 körüli Kínába vezetnek, ahol eleinte a katonák, majd – a rabszolgák kivételével – mindenki játszotta a „cu kü”-t. Mégis Firenzét tekintjük a labdarúgás hazájának, mivel először az itáliai városban játszották a „calcio –t” [kalcsót] felfestett pályán, rögzített szabályokkal és bírókkal.
Az első klubok és szövetség Angliában jöttek létre, és az első hivatalos versenyt az FA [ef éj] 1871-ben írta ki. Egy évvel később megrendezésre került az első válogatott mérkőzés: Anglia-Skócia 0-0. A nemzetközi szövetség, vagyis a FIFA 1904-ben jött létre, és az 1908-as olimpián már szerepelt a labdarúgás. A világbajnokság azonban a mai napig nagyobb presztízsű esemény a sportágban. Az első világbajnokságot 1930-ban Uruguay rendezte, ahol a házigazdák győzedelmeskedtek. A „foci” ezt követően rendkívül gyors ütemben népszerűsödött világszerte, és a II. világháborút követően már egyértelműen a világ legnépszerűbb sportjának tekinthetjük.
Az európai szövetség az UEFA 1954-ben jött létre. A következő évtől pedig kezdetét vette a bajnokcsapatok európai kupasorozata, a mai Bajnokok Ligája. 1960 óta pedig négyévente Európa-bajnokságot is rendeznek.
Magyarországon 1879-ben említik először a labdarúgást, mint sportot. Ekkor még „angol rúgósdi” néven ismerték, de végül 1901-ben létrejött a Magyar Labdarúgó Szövetség. A magyar labdarúgás gyorsan felzárkózott a nemzetközi elithez. 1938-ban már vb-döntőt játszott a magyar csapat. 1952-ben nyerte válogatottunk az első olimpiai címét, és két évvel később az Aranycsapat 2:0-s vezetésről veszítette el a vb-döntőt a németekkel szemben 2:3-ra.
A labdarúgás népszerűségét az alacsony költségigény mellett az egyszerű szabályok alapozták meg. A játékot két 10 mezőnyjátékosból és 1 kapusból álló csapat játssza, egy nagyjából 105x55 méter nagyságú téglalap alakú pályán. Mindkét csapat célja, hogy a labdát az ellenfél kapujába juttassa, anélkül hogy kézzel érintenék. Ez a szabály, a kapusokra nem vonatkozik. A két 45 perces félidőből álló mérkőzés alatt az ellenfél szándékos lökése, ütése, rúgása tilos. A durva szabálytalanságokat a bíró sárga-, vagy piros lappal bünteti. Utóbbi esetben – vagy két sárgalap esetén – a szabálytalankodó játékosnak végleg el kell hagynia a játékteret, és csapata egy fővel megfogyatkozva folytatja a mérkőzést. Amennyiben a védekező csapat a kapujának 16 méteres körzetén belül követ el szabálytalanságot, a támadó csapat büntetőhöz jut. A kaputól 11 méterre lévő büntetőpontra tett labdát egy támadó lőheti kapura, amelyet a gólvonalon elhelyezkedő kapuson kívül senki nem akadályozhat. A több mint száz éves labdarúgás történetében a brazil válogatott a legsikeresebb, öt alkalommal nyertek vb-t. Közülük is kiemelendő Edison Arantes do Nascimento, becenevén Pelé. A csodacsatár tagja volt az 1958-as, 1962-es és 1970-es világbajnok csapatnak is. Ehhez mérhető sikert a háromszoros vb- győztes Németország klasszisa, Franz Beckenbauer tudhat magáénak. A precíz, higgadt játéka miatt „császárnak” nevezett védő-középpályás előbb 1974-ben játékosként lett világbajnok, majd 1990-ben a német válogatott szövetségi kapitányaként. A magyar labdarúgás az 1970-es évek végéig a világ élvonalához tartozott. 1938-ban és 1954-ben világbajnoki döntőt játszott a válogatott, amelyeket elvesztett. 1952-ben, 1964-ben és 1968-ban olimpiát nyert a magyar csapat. Az 1952-es Aranycsapat számos tagja külföldi karriert futott be az 1956-os emigrációt követően. A leghíresebb közülük a spanyol bajnokká lett Puskás Ferenc. Hazánkban „Puskás Öcsi”-ként, Spanyolországban „Pancho”-ként becézett csatár nevét a világon mindenütt ismerik. Elsősorban a Real Madridban nyert 5 BEK győzelme, és négyszeres spanyol gólkirályi címe révén a mai napig a „legismertebb” magyar az egész világon. Feltétlenül meg kell továbbá említenünk Albert Flóriánt, az egyetlen magyar aranylabdást. „Flóri” tagja volt az 1960-as olimpiai, és az 1964-es Európai-bajnoki – egyaránt – bronzérmes válogatottnak. A „Császárnak” is becézett labdarúgót 1967-ben első, és eddig egyetlen magyarként Aranylabdásnak választották. Az ő 1974-es visszavonulását követően a magyar válogatott – és magyar klub – egyre kevesebb sikert ért el. Utoljára 1986-ban jutott ki magyar csapat a világbajnokságra.

Kapcsolódó fogalmak

Ajánlott irodalom

Magyar Labdarúgó Szövetség, www.mlsz.hu

Magyar Labdarúgó Szövetség, Hazai sportágtörténet, http://www.mlsz.hu/rovat-hirei/?...

Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, www.fifa.com

Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, Nemzetközi sportágtörténet, http://www.fifa.com/classicfootb...

Európai Labdarúgó Szövetség, www.uefa.com

Európai Labdarúgó Szövetség, Női labdarúgásról, http://www.uefa.com/womenseuro/i...

Magyar Labdarúgó Archívum, http://www.mla.hu/

Magyar Olimpiai Bizottság, www.mob.hu

Magyar Olimpiai Bizottság, Labdarúgóink az olimpiákon, http://www.mob.hu/olimpiai-sport...

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet

Hozzászólások