Előzetes tudás

-

Tanulási célok

Megismerheted a magyar sport két sikersportágát, történetüket, szabályaikat, fajtáikat illetve bepillantást nyerhetsz olimpikonjaink szereplőséről ezekben a sportágakban.

Narráció szövege

A vívás a harcászati-katonai használata mellett mindig is jelen volt a sportban is. Az ókorban „botvívás” volt a sportversenyeken, a középkortól pedig „bajvívó küzdelmek” során versengtek egymással a férfiak a hadszíntereken kívül. Magyarországon a XIX. század első felében báró Wesselényi Miklósnak és gróf Széchenyi Istvánnak köszönhetően terjedt el a vívósport. A Magyar Atlétikai Club 1894-ben szervezte meg az első hazai vívóakadémiát, és 1895-ben került sor az első magyar versenyre. Az önálló Magyar Vívó Szövetség 1912-ben alakult meg.
A víváson belül 3 szakágat különböztetünk meg. A tőr, párbajtőr és kardversenyeken eltérő szabályok a vívóeszköz méreteiben illetve a pontot érő találatokban vannak. Tőrben a felsőtestet; kardban emellett a fejet és a karokat; párbajtőrben a test bármely részét érő találat érvényes. A mérkőzések 15 találatig, azaz tusig tartanak. A vívás a legelső újkori olimpia óta szerepel a játékok programjában. Hazánk számára igen kedves sportág, hiszen az úszást és a kajak-kenut is megelőzve a legsikeresebb olimpiai sportágunk 35 aranyéremmel. A XX. század közepén két legsikeresebb vívónk Gerevich Aladár és Kárpáti Rudolf. Előbbi 1 egyéni és 6 csapat-, utóbbi 2 egyéni és 4 csapat aranyérmet szerzett kardvívásban. Gerevich Aladár ezzel a teljesítményével, a legtöbb aranyéremmel rendelkező magyar olimpikon. Csapatban utoljára az 1988-as szöuli játékokon végeztek magyarok az élen. Akkor a Nébald György, Gedővári Imre, Bujdosó Imre, Csongrádi László, Szabó Bence összetételű kardcsapatnak szólt a himnusz. Szabó négy évvel később egyéniben győzött. Az új évezredben is a világelithez tartozik a magyar vívósport. Nagy Tímea – a szintén olimpiai bajnok Kulcsár Győző tanítványaként – 2000-ben Sydney-ben és 2004-ben Athénban is első lett egyéni párbajtőrben, amíg 2012-ben Szilágyi Áron kard egyéniben állhatott a londoni dobogó legfelső fokára. A vívás a felszerelések és a létesítmények miatt a költségesebb sportok közé tartozik, úri sportnak is tekinthető. A vívók a pást elhagyása után gyakran folytatják karrierjüket a sportdiplomáciában. Schmitt Pál egykori MOB elnök és NOB tag, és a szintén NOB tag Kamuti Jenő is olimpikon vívó volt. 2013-ban a NOB elnökének választott német Thomas Bach, 1976-ban tőrcsapattal lett olimpiai bajnok.
A másik tradicionális katonai jellegű sportág a lövészet. A lőfegyverek megalkotását követően, már az 1280-as évekből maradtak feljegyzések célba lövő versenyekről Németországból. A XVI. században már rendszeresen szerveztek versenyeket 100-200 méteres távolságokban. 1907-ben alakult meg a nemzetközi szövetség, melynek alapítói között magyarok is voltak. Az első magyar klub, az Országos Nemzeti Lövész Egylet 1871-ben jött létre. Az európai szövetség 1969 óta létezik.
A sportlövészet különböző ágakra osztható, mint például légpisztoly, légpuska, sportpisztoly, gyorstüzelő pisztoly, vagy sportpuska. Jelenleg 9 versenyszám szerepel a nyári olimpia lövő játékain a férfiak, és 6 a nők számára. A biatlon részeként a téli olimpián is előkerülnek a fegyverek. A nem olimpiai sportlövő szakágak fő különbsége a fentiektől, hogy a pontos célzás mellett más feladatok is várnak a versenyzőkre. Az olimpiai sportlövők számára a koncentráció és a koordinációs képességek fejlesztése a legfontosabb. Mivel a kondicionális adottságok másodlagosak, a bajnokok között nem ritkán találkozunk 40 vagy akár 50 évnél idősebb versenyzőkkel is.
A magyar sportlövészet meghatározó az első újkori olimpia óta, eddig 7 arany, 3 ezüst és 7 bronzérem került magyarok nyakába. Takács Károly 1948-ban és 1952-ben szerezte két aranyát gyorstüzelő pisztollyal. Sportemberi példaképpé teszi, hogy a II. világháborúban egy gránát letépte jobb kezét, és ezt követően tanult meg a „gyengébb”, bal kezével lőni. Rajta kívül Prokopp Sándor, Halasy Gyula, Hammerl László és Varga Károly állhatott olimpiai dobogó tetejére a férfiak mezőnyében. A legutóbbi magyar aranyérem Igaly Diána nevéhez fűződik, aki 2004-ben Athénban – eddig egyetlen magyar nőként – diadalmaskodott, skeet szakágban.

Kapcsolódó fogalmak

Ajánlott irodalom

Magyar Vívó Szövetség, http://www.hunfencing.hu/

Magyar Vívó Szövetség, Vívás szabályai, http://www.hunfencing.hu/?p=viva...

Magyar Sportlövők Szövetsége, http://www.hunshooting.hu/

Magyar Sportlövők Szövetsége, Sportág szabályai, http://www.hunshooting.hu/index....

Magyar Olimpiai Bizottság, Magyar olimpiai bajnokok a két sportágban, http://www.mob.hu/olimpiai-bajno...

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet

Hozzászólások