A csúcsteljesítmény pszichés jellemzői

Akkor beszélünk csúcsteljesítményről, amikor valaki túlszárnyalja, meghaladja az átlagos teljesítményét. Általában ez egyéni csúcsban nyilvánul meg. A csúcsteljesítmény eléréséhez mind a fizikai, mind a technikai, taktikai és mentális tényezőknek egyszerre kell optimálisan működniük. Olimpikonokat vizsgálva azt találták a kutatók, hogy az összes előbb felsorolt tényező közül egyedül a mentális felkészültség jelezte előre biztosan az olimpiai sikert. A szakirodalomban változó az a mérték, 40 és 90% közé teszik, amelyet megjelölnek arra vonatkozóan, hogy a mentális felkészültség mennyire határozza meg a sikert. Az viszont elmondható, hogy mindenképpen tetemes részben járul hozzá a sikerhez, és azt is megállapították, hogy szakmailag minél képzettebb a sportoló, annál fontosabb a mentális faktor.
Ahogy mindenki, bizonyára Te is átélted már a csúcsteljesítmény élményét. A sportoló arra törekszik, hogy minél többször sikerüljön megtapasztalnia. Az a kérdés, hogy lehet-e azonosítani bizonyos mentális tényezőket, amelyek a csúcsteljesítményhez vezetnek. Pszichológiai vizsgálatok során élsportolókat kérdeztek meg arról, hogy milyen szubjektív élményt éltek át a csúcsteljesítményük során.
A válaszok nagyon hasonlóak voltak. Beszámoltak arról, hogy egyáltalán nem aggódtak a hibáik miatt, ez a félelemmentesség, ezenkívül nem koncentráltak a teljesítményükre, élvezettel tették a dolgukat és kihívásként élték meg a helyzetet. Továbbá optimális önbizalomszint jellemezte őket végig a verseny alatt, a figyelmük pedig rendkívül koncentrált és éles volt. Teljesen feloldódtak az élményben. Itt meg kell jegyezni, hogy az élményben való feloldódás a flow egyik központi jellemzője. A flow, vagyis az áramlat élmény és a csúcsteljesítmény nagyon hasonlóak, de mégsem egymás szinonimái, és nem tehető közéjük egyenlőségjel. A flow gyakran a csúcsteljesítmény előfutára.
Most térjünk vissza ahhoz a kérdéshez, hogy miként érhető el a csúcsteljesítmény! Különbséget tehetnénk sikeres és sikertelen sportoló között, akik közül nyilván az a sikeres, aki el tudja érni a csúcsteljesítményt. Ehelyett bemutatjuk az úgynevezett IZOF, az Individual Zone of Optimal Functioning (individjuöl zón ov optiml fánksöning) elméletét. Eszerint mindenkinek van egy saját egyéni érzelmi állapota, amelyben megvalósul a sikeres teljesítmény, de ez nemcsak egyénenként, hanem sportáganként is változik. Könnyen elképzelhető, hogy más érzelmi állapotra van szüksége a jó teljesítményhez egy bokszoló fiúnak és egy gerendagyakorlatot bemutató lánynak. Az elmélet megkülönböztet teljesítménynövelő és teljesítménycsökkentő érzelmeket, továbbá mindegyik fajtából pozitívat és negatívat is. Így négy csoportot tudunk meghatározni: a pozitív teljesítménynövelő a P+, a negatív teljesítménynövelő az N+, a negatív teljesítménycsökkentő az N- és a pozitív teljesítménycsökkentő a P- érzelmeket. A legkevésbé egyértelmű talán a negatív teljesítménynövelő és a pozitív teljesítménycsökkentő érzelem. Hogyha egyszer negatív, akkor hogyan növelheti a teljesítményt és fordítva? Íme, néhány példa ilyen érzelmekre. Pozitív teljesítménynövelő érzelem lehet az önbizalom vagy az akarat. Pozitív teljesítménycsökkentő érzelem például a lazaság vagy az elégedettség. Negatív teljesítménynövelő érzelmek lehetnek a düh vagy az elégedetlenség. Negatív teljesítménycsökkentő érzelem pedig például a fáradtság vagy a sértődöttség.
A csúcsteljesítmény eléréséhez nagyban hozzásegít, ha tudatosítod magadban a saját optimális érzelmi állapotodat, és érdemes beépítened ezt a tudást a versenyfelkészülésbe is. Így megvan rá a lehetőséged, hogy könnyebben érd el az optimális teljesítményt.