Előzetes tudás

Ismerned kell a biológia és a sportegészségtan alapfogalmait.

Tanulási célok

Megértheted, hogy az állóképesség milyen alapvető biológiai folyamatokból tevődik össze.

Narráció szövege

Állóképesség. Állni mindenki képes. Mégsem magától értetődő az állóképesség sportbéli szerepe és jelentősége.
Állóképessége mindenkinek van. Más kérdés persze, hogy milyen körülmények között kell, hogy „állja a sarat”. A szervezetünk egyik elemi válasza a mindennapi tevékenységeinkre a fáradtság. Aki elfárad, majd megfelelő mennyiséget és módon pihen, az alkalmazkodik az életkörülményeihez. Ha az életünk megterhelő körülményeihez a szervezet valamilyen oknál fogva nem tud alkalmazkodni, akkor legyengül, és akár meg is betegedhetünk.
A sportteljesítmény szempontjából az állóképesség a hosszan tartó fizikai igénybevétel egyik alapvető előfeltétele. Az állóképesség színvonala mindenekelőtt a keringési és légzőszervek, az anyagcsere és az idegrendszer, valamint a szervek és szervrendszerek koordinált működésétől függ. Akinek jó az állóképessége, viszonylag hosszú ideig tud munkát végezni, akár magas intenzítással. Ez leginkább a hosszú távú mozgásokban, mint az úszás és a hosszútávfutás, az egész napos versenyeken, mint a 10 próba, illetve az olyan sorozatversenyeken, mint a csapatjátékok jut kifejezésre.
Az intenzív fizikai teljesítményhez feltöltött energiaraktárak és hatékony energiafelhasználás szükséges. Ezeken felül jelentős szerepet játszanak a pszichikai tulajdonságok és a mozgáskoordináció. A működési mechanizmus szemléltetése érdekében vegyünk egy példát! Két ember szervezete hasonló különbségeket mutat, mint két autóé. Ha a két azonos típusú autóban különböző mennyiségű üzemanyag van, akkor a kevesebb benzinnel rendelkező hamarabb leáll az úton. Az emberek energiaraktárai is különböznek.
Vagy vegyünk két teljesen azonos autótípust, azonos mennyiségű üzemanyaggal! Az egyik autót a gazdája elhanyagolta és ezért az üzemanyag a koszos csövekben nehezebben jut el a motorig. Koszos a levegőszűrő is, kevesebb levegőt enged át a motorba, így a motor teljesítménye is rosszabb, mint a társáé. A szervezetünk anyagcsere-folyamatait döntően befolyásolja a légzőrendszer és a vérkeringés kapacitása, oxigénfelvevő és -szállító képessége.
Ha az autóinknál az üzemanyag azonos mennyiségű ugyan, de a motorok különbözőek, és a fogyasztásuk eltér, akkor a korszerűbb, az energiát takarékosabban felhasználó motor hajtja tovább az autót, mint a pazarolóbb társa. Az ember mozgatórendszere is különböző adottságokkal rendelkezik, az eltérő szerkezetű és mennyiségű izomrost csak eltérő energiaigénnyel működtethető.
Ugyan alig van benne benzin, az is épphogy csak eljut az öreg, kis teljesítményű motorhoz, de valamennyire egy kisautó is tud haladni. Ám ha gyorsan, messzebbre kell eljutni, a modern sportautó összehasonlíthatatlanul jobban teljesít.
A testünk szerencsére az alkalmazkodás nagymestere! Selye János stresszelmélete szerint, ha a testünket veszélyeztető hatás, stressz éri, akkor megfelelő pihenőidő mellett a test túlbiztosítja magát az őt érő hatás ellen, és ezzel magasabb védelmi szintet épít ki magának. Ha később az előbbihez hasonló, de nagyobb inger, stresszhatás éri a szervezetet, akkor újabb túlbiztosítással reagál. Így egyre magasabb védelmi szint vagy ellenálló képesség alakul ki.
Az Arndt–Schulz-féle szabály, kimondja, hogy a gyenge és közepes erősségű ingerek tartós alkalmazkodási folyamatokat nem váltanak ki. A közepesnél erősebb ingerek indítják meg az alkalmazkodást. A túl erős ingerek viszont már veszélyeztetik a sportolók egészségét.
Az alkalmazkodással, tehát az adaptációval képesek vagyunk az energiaraktárainkat megnövelni, és egyre gyorsabban feltölteni. Az energiaszállítás és -felhasználás egyre gyorsabb és hatékonyabb lesz számunkra. A testünket hajtó motorok, az izmok, átalakulnak, és egyre jobban teljesítik a rájuk háruló feladatokat. Az ízületeink egyre kisebb ellenállása pedig kisebb energiafogyasztást biztosít számunkra. Az állóképesség javulása érdekében az agyunk az egyre pontosabb utasításokkal precíz mozgássorokat készít, és csak a szükséges izmokat fogja munkára, a szükséges mértékben.
Ezeket az állóképességünkre ható jótékony változásokat egészséges életmóddal, valamint kitartó, türelmes és céltudatos edzésmunkával érhetjük el.

Ajánlott irodalom

Dubecz József: Általános edzéselmélet és módszertan. Rectus Kft., Budapest, 2009.

Eckschmiedt Sándor: Általános erőfejlesztés, betekintés a testépítésbe. TF-jegyzet, Budapest, 2006.

Harsányi László: Edzéstudomány I. Dialóg Campus Kiadó. Budapest–Pécs, 2000.

Rigler Endre: Az általános edzéselmélet és módszertan alapjai, III. A felkészítés: a kondicionális képességek fejlesztése. Jegyzet az iskolarendszeren kívüli sportszakemberképző tanfolyamok részére. Budapest, Demax Művek, 2000.

Pavlik Gábor: Élettan – Sportélettan. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2011.

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet

Hozzászólások