A társalgási stílus ismérvei és minősége

Milyen tipikus kifejezéseket használsz egy születésnapon, ebédeléskor, karácsonykor, esküvőkor? Összefutsz az utcán valakivel, bevásárolsz, jegyet veszel. A mindennapi életben számos olyan szituációval találkozol, amikor társalgási stílust használsz. Ha sms-t írsz, akkor kapcsolattartásra, ha meghívót küldesz, akkor felhívásra, és ha boldog születésnapot kívánsz, akkor érzelemkifejezésre használhatod.
A legtöbbször beszédben használjuk ezt a stílusréteget. Figyeljük meg a következő párbeszédet!
„- És mit csináltál a hétvégén?
Semmi különöset.
Te, velem olyan jó dolgok történtek!
Tényleg? Milyenek?
Először is elmentünk Zsuzsival a vidámparkba, aztán megnéztünk egy filmet. Vettem magamnak egy jó könyvet, és sokat beszélgettünk.
Hát én nem voltam sehol. ”
Hasonló jellegű társalgást rendszerint egyenrangú helyzetben lévő emberekkel folytatunk, szüleinkkel, barátainkkal, ismerősünkkel. Emiatt ezekre a megnyilatkozásokra kötetlenség jellemző: nem követ szigorú logikát, sőt, gyakori a témaváltás és a kihagyásos szerkesztés. A közös előismeretek miatt nem kell mindent részletesen kifejtened; ugyanakkor ez félreértéseket is eredményezhet. A kötetlensége révén a személyiséged ebben a stílusrétegben mutatkozhat meg a legjobban, teret kap az önkifejezés. A közvetlenség azonban nem egyenlő az udvariatlansággal! Gyakori stílushibák a töltelékszavak és vulgáris kifejezések.
Jó napot kívánok! Szeretnék kérni egy jegyet Kecskemétre nem dohányzó másodosztályra. Meg tudná mondani mikor indul a vonat pontosan és melyik vágányról?
A köszönéssel, a magázással, az udvariassággal az előírásokat tartod be. A társalgás során törekedned kell az igényességre is, hiszen egyéniséged ebben is megmutatkozik.
Ha beszélgetsz valakivel, elmesélsz egy nyaralást, általában szóban teszed. De le is írhatod gondolataidat napló, magánlevél formájában. Nézd meg ezt a születésnapra írt levelet! Írója a drága Ferikém megszólítást használja, amely közvetlenséget, természetességet sugall. A szóhasználatában, a mondatformálásában és a szöveg megszerkesztésében is a kötetlenség jellemző.
Hallottad már azt a kifejezést, hogy ahány ház, annyi szokás? Vagy se füle, se farka? Szoktál ilyen kifejezéseket használni? Ezek olyan állandósult szókapcsolatok, – más néven frazémák – melyekkel szemléletesebbé, hatásosabbá teheted mondanivalód. Tipikus társalgási fordulatokat, más néven nyelvi sztereotípiákat mindig bizonyos beszédhelyzetben használunk. Ide tartoznak a szólások a közmondások és a szállóigék. Mondtad már azt, hogy rázza a rongyot? Ezt a szólást sokan ismerik, mert szájhagyomány útján terjed. A rongy rázásával képszerűen fejezed ki a felvágást, dicsekvést. Biztosan ismered a következő közmondást: Ki korán kel, aranyat lel. A közmondásokkal általános érvényű megfigyelést, élettapasztalatot, bölcsességet fogalmazol meg. Ha korán kelsz, akkor hosszabb a napod, többet dolgozhatsz. Vagy itt van, a Gondolkodom, tehát vagyok szállóige, amelyet Descartes francia filozófus mondott, mivel úgy tartotta, hogy a gondolkodás az ember egyik legfőbb ismérve.
Megfigyelted már, milyen mondatokat használsz beszélgetés közben?
„- Hello! Sziasztok! Mindenki itt van? Régen láttalak Zoli!
- Szevasztok! Na, milyen osztálytalálkozót hoztunk össze!
- Nem bánod meg, hogy eljöttél. Olyan történeteket fogsz hallani, hogy az csak, na!”
A párbeszédben rövid, egyszerű, gyakran tagolatlan mondatok vannak.
Amikor chatelsz, vagy sms-t írsz, akkor a mondatok gyakran hiányosak, lazább szerkesztésűek, de a szövegösszefüggésből és a beszédhelyzetből könnyen kiegészítheted.
A társalgás hozzátartozik mindennapi cselekvésedhez. Az aktuális témákról kötetlenül beszélgetsz, ugyanakkor fontos, hogy az alapvető társalgási szabályokat mindig betartsd.