Előzetes tudás

A tananyag feldolgozásához ismerned kell a magyar nyelv hangtanát, alaktanát, szótanát. Rendelkezned kell szószerkezettani és mondattani ismeretekkel, illetve mindezeket tudnod kell megfelelően használni az írott és szóbeli szövegalkotás folyamatában.

Tanulási célok

A tananyag célja, hogy megismerd a magyar nyelv szókészletének felépítését és a különböző szóalkotási módokat.

Narráció szövege

Tudtad, hogy egy áltagos műveltségű 15-16 éves fiatal kb. 6-8 ezer szót használ? Mit gondolsz, a mai magyar nyelv hány szót, kifejezést tartalmaz? Körülbelül egymilliót! Ennyi szónak persze egyetlen ember sincs a birtokában. Hogy e hatalmas szókészletből az egyes ember hány szót ismer, az nagy mértékben függ pl. az egyén életkorától, műveltségétől, foglalkozásától. Elsőként tisztázzuk, mi a különbség a szókészlet és a szókincs fogalma között! Az egy nyelvet beszélő nyelvközösség vagy nyelvréteg szavainak és szó értékű kifejezéseinek összességét nevezzük szókészletnek. Szókincsnek pedig az egyes ember által ismert és használt szavak összességét nevezzük, mely lehet aktív, illetve passzív.
A szókészlet elemei a lexémák és a frazémák. A lexémák, vagyis a szavak, lehetnek tőmorfémák, mint például az alma, képzett szavak: almás, és összetett szavak, mint az almakompót. Az egy tőből kialakított képzett és összetett szavak szócsaládokat alkotnak. A lexémákon kívül a szókészletben találod az állandósult szókapcsolatokat, más néven frazémákat . Ide tartoznak az olyan szokványos kifejezések, mint a „Hogy vagy?”, ”Mi újság?” vagy a szólások és a közmondások, mint a „bal lábbal kelt fel” vagy „Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik”, illetve a „Gondolkodom, tehát vagyok” típusú szállóigék. A szókészlet elemeit csoportosítani tudod eredetük; jelentésük és szófajuk szerint; illetve a nyelvváltozatok alapján. Eredet szerint megkülönböztetjük az ősi, alapnyelvi szavakat; az idegen szavakat; illetve a belső keletkezésű szavakat.
Most a belső keletkezésű szavakkal fogsz megismerkedni! Egy nyelvközösség belső erőből két módon szokott nevet adni egy új dolognak, jelenségnek: szóteremtéssel illetve szóalkotással. Szóteremtéssel előzmény nélkül hozunk létre új hangsort. Ide tartoznak a hangutánzó és a hangulatfestő szavak, mint pl. dadog, cincog, baktat, bandukol. Az új szavak nagy részét azonban a már meglévő elemek felhasználásával hozzuk létre, ezt az eljárást szóalkotásnak nevezzük. A szóalkotás 2 leggyakoribb módja a szóképzés és a szóösszetétel.
A szóképzés olyan szóalkotási művelet, amikor egy alapszóhoz képzőt illesztünk. A képző megváltoztatja a szó jelentését, gyakran új szótári szót hoz létre. Az így létrejött szó szerkezete a következő: alapszó+képző=képzett szó. Így keletkezett pl: a vad szóból a vadász és a vadászat szavunk. A képzett szó szófaja szerint beszélhetünk igeképzésről és névszóképzésről. A szókincsbővítés másik gyakori módja a szóösszetétel. Ezzel a módszerrel két vagy több szó összekapcsolásával hozunk létre egy új szót, melynek szerkezete a következő: előtag+utótag=összetett szó. Az így keletkezett új szó jelentése eltér az összetevő tagok együttes jelentésétől, olykor egészen távol esik. Például: tyúk+szem=tyúkszem, vagy ökör+nyál=ökörnyál.
Az összetett szó szófaját mindig az utótag szabja meg. Többszörösen összetett szó akkor keletkezik, ha az előtag vagy az utótag már maga is összetett szó, például divatlapszerkesztő. Az előtag és az utótag közötti viszony alapján megkülönböztetünk szervetlen és szerves szóösszetételeket. A szervetlen összetételek a gyakran egymás mellett álló szavakból keletkeztek, mint az „egyszeregy” esetében. A szerves összetételben azonban a tagok között nyelvtani viszony áll fenn. Típusai az alá- és a mellérendelő összetétel. Az alárendelő összetételben az előtag az utótag valamilyen bővítménye. Aszerint, hogy az előtag milyen mondatrészviszonyt fejez ki, megkülönböztetünk: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős összetett szavak. És ide soroljuk azokat a jelentéssűrítő szóösszetételeket, melyek jelentéstartalma csak hosszabb szerkezettel adható vissza, pl. gyermekorvos: olyan orvos, aki gyermekeket gyógyít.
A mellérendelő összetett szavak tagjai egyenrangúak, azonos szófajúak. Fajtái: a valódi mellérendelés (melynek jelentése lehet hasonló vagy ellentétes); szóismétlés, valamint a hasonló hangzású ikerszók. Az alárendelő összetett szavak lehetnek jelöltek vagy jelöletlenek aszerint, hogy tartalmaznak-e mondatrészviszonyt kifejező ragot, mint pl. napraforgó, favágó. Jó, ha tudod, hogy az elhangzottakon túl vannak ritkább szóalkotási módok is, mint pl. a szórövidülés, szóalakvegyülés, szóelvonás, szóösszerántás, mozaikszó-alkotás, köznevesülés, ragszilárdulás és szóhasadás.
Miután már ismered szóalkotásunk valamennyi módját, töprengj el azon, vajon te hány szónak, kifejezésnek leszel a birtokában felnőtt korodra!

Kapcsolódó fogalmak

Ajánlott irodalom

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet

Hozzászólások