Előzetes tudás

Ahhoz, hogy fel tudd dolgozni a tanegységet, tisztában kell lenned az alábbi fogalmakkal és rendelkezned kell az alábbi ismeretekkel: a romantika stílusjegyei, a mese műfaja, tipikus mesebeli elemek, metafora, metaforizáció.

Tanulási célok

A tanegység feldolgozása után megismered a német romantika nagy alakjait, köztük E. T. A. Hoffmannt, társművészeti élményekkel is gazdagodsz: zene, balett, képzőművészet, szempontokat kapsz a prózai művek elemzéséhez.

Narráció szövege

Szeretted a meséket gyermekkorodban? Akkor még biztosan nem lepődtél meg azon, hogy egy kígyócska valójában elvarázsolt lány. A német romantikus, Hoffmann meséire is próbálj gyermeki szemmel tekinteni! A német romantika kialakulásának hátterében a polgárság csalódottsága áll. Oka: a francia forradalom radikalizmusa és a napóleoni háborúkban elszenvedett vereségek. Valamint az, hogy a XVIII. század végén a németek több száz államra széttagolva éltek. Az értelmiség a művészetben látta a lehetőséget a világ átformálására. A költők az álom és a képzelet világába menekültek.
Az első nemzedék a jénai egyetem körül alakul meg a klasszicizmussal közel egy időben. Ide tartoznak az elméletadó Schlegel fivérek és Novalis Kék virága a boldogságkeresés örök szimbóluma lett. Éjszaka, az álmok idején talált önmagára, ahogy azt a Himnuszok az éjszakához című prózaverse is jelzi. A második nemzedék központja Heidelberg. Ez a nemzedék már levonta a tapasztalatot a napóleoni háborúkból. Az öntudat és a nemzeti összetartás erősítésére helyezte a hangsúlyt. Forrása a nemzeti múlt, a népművészet és a természetesség. Elméletírója Herder, aki a nemzetet személyiségként fogta fel. A népművészet kultuszát a Grimm testvérek mesegyűjteménye is erősítette.
A német mesélők sorában E. T. A. Hoffmann szerzett dobogós helyet. Alkotásai olyan dús fantáziáról árulkodnak, hogy a francia Offenbach méltán tisztelgett előtte Hoffmann meséi című fantasztikus operájával. Az arany virágcserép című kisregényét Hoffmann 1814-ben írta. A történet főhőse a félszeg és ügyetlen Anselmus diák, aki Drezdában éli mindennapjait: csetlik-botlik, semmi sem sikerül neki. Áldozócsütörtök napján a Linke-féle sörözőben szeretett volna ünnepelni, de pénz nélkül maradt, mert a piactéren felborította egy kofa almáskosarát. Így le kellett mondania a nők társaságáról. Köztük Paulmann segédtanító hiú lányáról, Veronikáról is, aki szívesen látta volna a szerencsétlen diákot udvari tanácsosként. A fiú keserűen járta az Elba partját, amikor egy bodzafa alatt különös dologra lett figyelmes: kristálycsengettyűk hangját hallotta és három ragyogó kígyócskát látott játszadozni. Anselmus beleszeretett az egyikőjük sötétkék szemébe. Ettől kezdve életét sivárnak érezte. Megtudta, hogy a három kígyó három elvarázsolt lány, mégpedig munkaadója, Lindhorst levéltáros gyermekei. A legfiatalabba Serpentinába beleszeretett.
A kígyócska elmondta, hogy Lindhorst valójában szalamandra, aki Atlantiszon élt Phosphorus uralma alatt. Szerelemre gyulladt a liliom leánya, egy szép kígyó iránt. Megölelte, mire az szárnyas lénnyé változva elsuhant. A szalamandra bánatában feldúlta a szellemfejedelem kertjét, büntetésül emberi életre ítélték. Ha mindhárom lánya talál egy-egy költői lelkületű ifjút, aki legyűri közönséges életét, visszatérhetnek Atlantiszba. A tervet a levéltáros ősi ellensége igyekszik megakadályozni, aki egy sárkánytoll és egy marharépa szerelmének köszönheti a létezését. A gonosz különböző formát ölt a földi világban: kofaasszony, Veronika dajkája, varázslónő. Anselmusban feléleszti a vágyat Veronika iránt, hogy elfelejtse a kis kígyót. Büntetésül Anselmus kristálypalackba zárul: a kispolgári lét foglya lesz.
Higgy, szeress, remélj!
- suttogja Serpentina. Szavait meghallva Anselmus kiszabadulhat. Elnyeri Serpentina szerelmét. Övék az arany virágcserépben virágzó liliom, a boldogság metaforája. Veronika pedig az öreg udvari tanácsos felesége lesz. Serpentina és kedvese együtt térhetnek vissza Atlantiszba.
A regény két síkon mozog: a mesék és a realitás világában. A tér- és időjelzés a valósághoz kötődik, az atlantiszi helyszín és az örökkévalóság pedig a mítoszokhoz. Anselmus maga is kettősséget képvisel. Mindennapi életében nevetség tárgya, akit képzelgései miatt gyakran ittasnak néznek. A mese síkján próbákat kiálló lovag, aki megküzd szerelméért. A mű üzenete, hogy a magasabb rendű világ a kivételes emberek előtt tárul fel. A művészet és a mese segít felülemelkedni a hétköznapok szürkeségén. A gyerekek még részesei ennek a mesevilágnak. Te mi voltál képzeletben? Tűzoltó? Katona? Vadakat terelő juhász?

Ajánlott irodalom

Dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák II. osztálya számára, Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2001, 131-138. o.

Pethőné Nagy Csilla: Irodalomkönyv 10., Korona Kiadó, Budapest, 2006, 160-184. o.

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet
Developed by Integral Vision