Arany János életműve, epikus költészete

Szerinted hétköznapi ember volt Arany János vagy zseni? A kérdést Ady Endre és Babits Mihály is feltette. Ady Petőfit, Babits Aranyt tartotta zseninek. Arany hétköznapi ember volt. Példás férj, családapa, lelkiismeretes tanár és kötelességtudó hivatalnok. De zseni is. Csodagyerek volt, négyévesen már olvasott. Nem érettségizett, mégis az Akadémia főtitkára, korának egyik legelismertebb költője lett. Petőfi rajza Aranyról és Arany ehhez írt kommentárja két zseni közös munkája.
Arany előbb tíz évig szülőhelyén, Nagyszalontán, majd Debrecenben tanult. Nem érettségizett, tanulmányait félbehagyva vándorszínésznek állt, mint Jókai és Petőfi. Ennek a lázadásnak azonban gyorsan vége lett: egyszer Máramarosszigeten azt álmodta, hogy az anyja meghalt. Másnap lelkiismeret-furdalástól gyötörve hazaindult – gyalog. Pár hét múlva az anyja valóban meghalt, apja pedig egy időre megvakult. A színészkaland örök tanulság maradt Arany számára. Ezután három évig szülőhelyén tanító, majd tíz éven át másodjegyző volt. Közben feleségül vette Ercsey Juliannát. Két gyermekük született: Juliska és László.
Arany első epikus műve, Az elveszett alkotmány. Ez a hexameteres vígeposz 1845-ben elnyerte a Kisfaludy Társaság pályadíját. Egy év múlva híres költő lett az egyszerű, falusi emberből. Ismét megnyerte a Kisfaludy Társaság pályázatát. Olyan elbeszélő költeményt kellett írni népies szellemben és formában, amelynek hőséről népdalok, népmondák szólnak. Arany a Nagyszalonta környéki mondákban élő Toldi Miklóst választotta.
A szabadságharc bukása után Arany János tíz éven át Nagykőrösön volt tanár. Ekkor jelent meg A nagyidai cigányok című szatirikus eposzparódiája, amelyben a szabadságharcot maró gúnnyal ábrázolta. Egyben egy XVI. századi anekdotát dolgozott fel benne. A cigányok hadi tettéről írva azonban a magyar jellem karikatúráját alkotta meg. A cigányok vezetőjében, Csóri vajdában a kortársak Kossuthot ismerték fel.
Tíz év múlva Arany Pestre költözött. Előbb a Kisfaludy Társaság igazgatója, majd az Akadémia főtitkára lett. A hivatali munka annyira kitöltötte az idejét, hogy alig írt verset. Utolsó éveiben lemondott a hivataláról. Nyaranta a Margit-szigeten alkotott. Ez a néhány év az Őszikék korszaka volt. Ekkor írott verseit a Kapcsos könyv őrzi.
És most lássuk legismertebb művét, a Toldit! Bizonyára tudod, hogy nem is egy Toldit írt, hanem hármat. Az általad már ismert Toldit, néhány évvel később a Toldi estéjét és jóval később a Toldi szerelmét. A három művet együtt Toldi-trilógiának nevezzük. A művek epikai hitelét Ilosvai Selymes Péter széphistóriája és a már említett nagyszalontai mondák adták.
A Toldit és a Toldi estéjét alig egy év választja el egymástól, mégis több a különbség közöttük, mint a hasonlóság. A Toldi még idilli világképet ábrázol. A hős felemelkedése a nép nemzetté válását szimbolizálja. Ezzel szemben a Toldi estéjének világszemlélete elégikus, de helyenként az irónia is megjelenik benne. A nyárral szemben itt az ősz és a tél képe uralkodik. A hat énekből álló Toldi estéje keretes szerkezetű elbeszélő költemény. Az idős főhős a mű elején a saját sírját ássa Nagyfaluban, majd az események során megmenti az ország becsületét Budán. Mintha csak megismétlődne az ifjúkori története. De az öreg Toldit kinevetik. A mű végén a maga ásta sírba temetik el. A mű alapkérdése, hogy a magyar nép a fejlődés melyik útján járjon. A nemzeti karaktert Toldi képviseli, az európai típusú haladást Lajos király. Kettőjük vitájának tanulsága: a nemzeti jelleg és az európai fejlődés nem kizárja, hanem feltételezi egymást. A hangnem is ennek megfelelően kettős. Ironikusan ábrázolja az idős, világtól elzárkózó, Don Quijote (don kihóte) típusú Toldit, de elégikusan szól azokról az értékekről, amelyeket a hős képvisel: bátorságáról, nyíltságáról, hazaszeretetéről.
A trilógia középső részét Arany jóval később írta meg. A Toldi szerelme verses regény. Középpontjában már nem a nemzeti kérdés, hanem a személyiség problémája áll. A hamis szerep, az eljátszott boldogság bemutatása tragikus végkicsengésűvé teszi a művet. Végül egy rövid vázlat segít megjegyezni a legfontosabbakat Arany epikus műveivel kapcsolatban. Emlékszel?
Toldi vagy nem Toldi? Neked melyik Toldi szimpatikusabb? Az ifjú szupermen, a szerelmét eljátszó „lúzer” vagy a szinte halottaiból feltámadó, mogorva nemzetmentő? Mindegyik ugyanaz a személy, csak különböző korokban és életkorokban.