Shakespeare: Rómeó és Júlia

Szerinted létezik olyan story, amely a 3 éves kisgyereket ugyanúgy elvarázsolja, mint a 103 éves üknagymamát? Megdöbbentő, de létezik. Ráadásul már 400 éve. Nem túlzás azt állítani, hogy a világirodalom legismertebb művéről, Shakespeare Rómeó és Júliájáról lesz szó. Valamit nagyon tudhatott ez a Shakespeare!
Egyrészt azt, hogy izgalmas és tragikus történetre vágynak az olvasók. Másrészt azt, hogy ha családi viszályt, egy kis mérget, tőrt és szerelmet is cseppent a storyhoz, a siker garantált lesz. Mindezt egy színpadra szánt alkotás, a tragédia formájában tette meg. Nem is kellett csalódnia. Az 1595-ben megírt Rómeó és Júlia mai napig a legtöbbször feldolgozott irodalmi alkotás: balett, opera, mese is készült már belőle. Mi jellemzi dramaturgiáját? Már több ponton is eltért az ókori drámák sajátosságaitól. A hármas egység – idő, tér és cselekmény – elvét szabadon kezeli. 5 nap alatt, több helyszínen is játszódik az olykor több szálon futó történet. A néző előtt nincsenek titkok, minden a szem előtt játszódik. Ezek a módszerek az ókorban még elképzelhetetlenek voltak.
A reneszánsz korában még nem volt elvárás egy szerzővel szemben, hogy eredeti történettel rukkoljon elő. Shakespeare is középkori műveket használ fel drámájához. Mind a két család közti viszálykodás, mind a fiatal szerelmesek tragédiája ismert és kedvelt téma volt. De más megvilágítást kaptak: így válhatott műve a generációk közti különbségek drámájává. Ráadásul drámai nyelve is sokkal életszerűbb, nyelvi leleményekkel telibb. Az általa használt versforma a blank verse (blenk vörsz): 10-11 szótagos, rímtelen sorokból áll a mű. A tragédia konfliktusa nem a két család, a Montaguek és Capuletek között áll fenn. Hanem a generációk, szülők és gyermekeik között. A szülők maguk akarják kiválasztani gyermekeik jövendőbelijét. Nem az érzések, még csak nem is a külső számít: hanem az érdek, a vagyon, amit egy jól sikerült házassággal megduplázhatnak. Ezt a középkori elvet vallják a szülők, de Júlia kérője, Páris is.
Azonban ennek az olajozottan működő rendnek fittyet hányva jön egy alig 15 éves fiú, és halálosan szerelmes lesz. Igaz, először Róza iránt epekedik, de gyorsan egyértelművé válik: a szerelembe szerelmes Rómeó. Egy bálon megpillantja élete nagy szerelmét, Júliát. Nem tudja, hogy egy Capuletért epekedik és ez nem is érdekli igazán. A két fiatal – bár tisztában van családjuk akaratával – titokban egymáséi lesz, Lőrinc barát és Júlia dajkája segíti gyors házasságkötésüket és nászukat. Ők a reneszánsz értékrend képviselői: szerintük szerelem és házasság kéz a kézben együtt jár.
Ó, milyen kerek, szép történet! Bárcsak ilyen egyszerű lenne az élet! De nem az: egy utcai vita során Tybalt, Júlia unokabátyja megöli Rómeó legjobb barátját, Mercutiót. Ezt Rómeó sem hagyhatja annyiban, tőrt ránt, és megöli Tybaltot. Így a fiúnak ifjú nejét, Júliát hátrahagyva menekülnie kell Veronából Mantovába. Előtte még együtt tölti nászéjszakáját Júliával. Még mindig lehetne megoldás arra, hogy egymáséi maradhassanak. De a sors nem így rendezi életüket. Júliát szülei hozzá akarják kényszeríteni Verona hercegének rokonához, Párishoz. De hiszen Júlia már házas! Ezért Lőrinc barát egy olyan vegyszert ad neki, amely 42 órára tetszhalottá teszi Júliát. A terv szerint majd Rómeó érte jön, és egy messzi városban élhetnek boldogan tovább. A véletleneknek azonban kulcsszerepe van a tragédiában. Rómeóhoz csak Júlia halálhíre jut el. A fiú Júlia sírja mellett mérget vesz be, és meghal szerelmese oldalán. Ekkor ébred fel Júlia, aki látván halott kedvesét, egy tőrrel szíven szúrja magát. Így teljesedik be a családi átok: a két fiatal szerelmes csak a halálban lehetett egymásé.
Itt egy klasszikusan felépített dráma, még csak nem is annyira kiemelkedő hősökkel. És mégis, a legnépszerűbb művé vált szerte a világon. Miért? Emlékszel, generációs különbségek tragédiájáról beszéltem. De Shakespeare műve még ezen is jóval túlmutat! A felnőtté válás és a véletlenek tragédiájaként is tekinthetünk a műre, hiszen két ábrándos, de jó szándékú fiatalnak meg kellett halnia, holott nem követtek el hibát. Csupán szerelmesek voltak….