Shakespeare: Hamlet

Láttál már tölgyfát virágcserépben? Most láthatsz egyet. No, persze nem egy nagyobb edénybe gyömöszölt fát mutatunk be. Goethe egy olyan shakespeare-i drámai hőst nevez így, akit emberi nagysága mindenki más fölé emelt volna. Ám a körülmények áldozatává vált. Ki is ez az erős, de a rákényszerített szerepek miatt elbukó hős? Hamlet, a dán királyfi. A töprengő lélek, aki retteg az erőszaktól. De meg kell bosszulnia apja halálát, meg kell mentenie népét a bűntől. Vajon véghez tudja-e vinni feladatát?
A Hamlet sikere megírása, 1601 óta töretlen. A sikertörténet szinte kötelező elemei ebben a műben is megjelennek: gyilkosság, méreg, szerelem, csalás…. De mégsem ezek bújnak meg elsődlegesen a sikere mögött, hanem Hamlet belső vívódása, színlelt őrültsége. A történet helyett a lélekben zajló folyamatokra helyeződik a hangsúly. Shakespeare e drámájának ötletét is több helyről merítette. A testvérgyilkosság motívuma egészen a Bibliáig, Káin és Ábel történetéig nyúlik vissza. Valószínűleg létezett egy Ős-Hamlet is, amelynek szerzője Shakespeare kortársa, Thomas Kyd (tomasz kid), de a mű elveszett.
Ismét egy klasszikus szerkezetű művel van dolgunk. A történet elején, az expozícióban már készen kapjuk a drámai szituációt. Hamlet wittenbergi tanulmányait félbeszakítva hazatér Helsingőrbe, mert édesapja, a dán király meghalt. Apjának szelleme éjjelenként megjelenik a vár fokán, és tudatja, hogy gyilkosság áldozata lett. Arra kéri fiát, hogy bosszulja meg rút és erőszakos halálát. Hamlet, apja öccsére, a jelenlegi királyra, Claudiusra gyanakszik. Hamlet fájdalmasan sóhajt fel:
„Kizökkent az idő; - ó, kárhozat! / Hogy én születtem helyrehozni azt”.
A darab bonyodalma akörül mozog, hogy hogyan próbálja Hamlet higgadt fejjel helyreállítani a rendet. Ehhez őrültséget színlel. Így mindenki bolondnak tartja, de legalább van ideje gondolkodni, és nem látnak lelkébe. Hiszen nehéz feladat előtt áll: le kell lepleznie és bosszút kell állnia apja gyilkosán, vissza kell állítani a tisztes rendet hazájában. Kívülről őrült, belülről a legbölcsebb ember.
„Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés. Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri Balsorsa minden nyűgét s nyilait; Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen, S fegyvert ragadva véget vet neki?”
– töpreng Hamlet híres nagymonológjában. Ezután lélekben megerősödve, cselekedni kezd. Saját csapdájába csalja Claudiust. Leleplezi őt anélkül, hogy erőszakhoz kellene folyamodnia. Terveibe csak barátját, Horatiót (horációt) avatja be.
Itt következik a darab a darabban. Ugyanis az udvarban lévő színészek előadják Hamlet kérésére a híres Gonzago-történetet. Ez egy testvérgyilkosságot mesél el. Érdekes párbeszéd zajlik közte és Claudius között:
„- Hogy is hívják a darabot?
- Az egérfogó. Hogy miért úgy? Képletesen….Mindjárt meglátják. Gonosz egy darab, az igaz; de hát aztán? Felséged lelkiösmerete tiszta, a miénk is; minket hát nem érdekel: kinek nem inge, ne vegye magára.”
Terve sikerül: az előadás alatt Claudius őrjöngve felpattan, és elrohan. Nem tudta végignézni azt, amit a valóságban megtett: saját testvérét gyilkolta meg. Ezt nevezzük a dráma Egérfogó-jelenetének. Ám egyben a darab fordulópontja is. Hamlet viszont még mindig nem látja tisztán, hogy anyja tudtával történt-e a gyilkosság.
Ám a végkifejletben Hamlet elbukása egyre törvényszerűbb, a tragédia elkerülhetetlen. Alattomos cselek, kétszínű játékok következnek: Hamlet megöli a király bizalmasát, Poloniust (polóniuszt) és a heves Laertest (láertészt), aki apja és húga Ophélia (ofélia) halálát kéri számon Hamleten. De a vele vívott párbajban a mérgezett tőrtől Hamlet is halálosan megsebesül. Utolsó erejével még megöli Claudiust (klaudiusz), beteljesítve ezzel a bosszút. Jó és rossz erők egyaránt megsemmisülnek: Gertrúd a Hamletnek szánt mérgezett bortól hal meg. Helyükre új emberek kerülnek, új értékrenddel, és Dánia immár Fortinbras (fortinbrasz) uralkodása alatt ismét felvirágozhat.
Hamlet különleges személye a kulcsa a darab értelmezésének. Büszke, szenvedélyes és megfontolt. Arra próbál választ találni, hogy ki vagyok én, és hol a helyem a világban? Bár tudja a választ, nem valósíthatja meg önmagát. Éppúgy nem teljesedhetett ki, akárcsak a tölgyfa a virágcserében.