Előzetes tudás

Az általános iskolában tanult irodalmi művek műfajaira építünk.

Tanulási célok

A három irodalmi műnem és azok műfajainak áttekintése, gyakorlati hasznosítása. Cél, hogy önállóan is fel tudd ismerni 1-1 műalkotás műfaját a formai és tartalmi sajátosságok alapján.

Narráció szövege

Korábbi tanulmányaid során sokféle témájú, formájú, hosszúságú művel találkoztál. Olvastad Benedek Elek meséit, Jókai hosszú regényeit, megismerted Ady Endre verseit. Ha felidézed ezeket magadban, mennyi különbséget fedezhetsz fel! A kifejezésmódjuk más és más, mégis mind az irodalom műalkotásai közé tartozik. Mindegyik mű önállóan közelít egy-egy témához, gondolathoz, ám valamilyen módon meg kell próbálnunk rendet teremteni közöttük, a hasonló és különböző tulajdonságaik figyelembevételével. A csoportosítás alapját képező legfontosabb szempont nem a külső jegyekben, hanem az emberi magatartásformában, az alkotó szándékában rejlik. Attól függően, hogy hogyan viszonyul a szerző a kifejezendő jelenséghez, három nagy műfajcsoportról, vagyis műnemről beszélünk, ami megfelel a 3 elsődleges kommunikációs funkciónak: a tájékoztatásnak, a kifejezésnek és a felhívásnak.
Biztosan veled is számtalanszor megesett már, hogy egy történetet meséltél el társaidnak. Ezzel a közléssel elsősorban a tájékoztatás a célod. Többnyire egy múltban történt, már lezárult eseményt beszéltél el, melynek meghatározott ideje, egymással kapcsolatban álló szereplői és konkrét tere volt. A szereplők szavait idézted. A művekben a narrátor, elbeszélő tájékoztat az eseményekről. A cselekmény több szálon is futhat, ez meghatározza a terjedelmet is. Prózai formában ábrázol, ok-okozati viszonyok mentén halad előre az eseménysor. Ha egy alkotó hozzád hasonló szándékkal ír meg egy művet, epikus alkotásról beszélünk. Az epikus művek szerzőjét írónak hívjuk. Terjedelmük alapján az epikus műveknek két nagy csoportja létezik. A kisepika körébe tartozik az elbeszélés, a novella, az anekdota. A nagyepikus művek közé a regényeket, eposzokat soroljuk.
Ám ha átélője voltál egy jelenségnek, és érzelmileg reagálsz is erre az élményre, a belső lelki világod ábrázolása a célod. A személyes érzelmeket, gondolatokat, hangulatokat fejezhetjük ki a második műnem, a líra segítségével. Általában jelenidejűség jellemzi, a belső átélő, a lírai én szólal meg benne, ezért nagyfokú személyesség jellemzi. A belső, lelki tájat fejezi ki. Éppen emiatt nem a cselekmény ábrázolása (az epikus szál) áll a középpontjában. Terjedelme rövidebb, sűrítettebb. Kifejezésmódja kötött, a rím és ritmus segítségével verses formában olvashatjuk. Műfajai között tartjuk számon a dalt, elégiát, epigrammát, himnuszt, ódát, rapszódiát, episztolát, de a képverset is. A lírai alkotókat költőknek nevezzük.
Amennyiben cselekedni szeretnél, vagy éppen cselekvésre serkenteni, akkor a drámai műnemet hívod segítségül. Az ebben a műfajcsoportban létrejövő alkotásokban a jelenben változó viszonyt ábrázolunk. A szereplők kölcsönös viszonyban állnak egymással, cselekedhetnek valós vagy teremtett, fiktív világban. Dialogikus vagy monologikus formában szólalnak meg. Ezt szerzői utasítások egészíthetik ki. Létformájuk kettős, hiszen írott formában léteznek, de igazi megjelenési formájuk a színpadi előadás. Terjedelmük az előadhatóság miatt korlátozott. A drámai alkotások kifejezésmódja a párbeszédekre épül, mely lehet verses vagy prózai formájú is. A különböző színpadtechnikai eszközök által válhat teljessé a befogadás folyamata: nagyban befolyásolhatja értelmezésünket a zene, a színészi játék, a jelmezek és a díszletek. A dráma műnemébe tartozik a tragédia, a komédia és a színmű műfaja.
Most már látod, hogy a sok-sok szépirodalmi művet formai-tartalmi hasonlóságaik alapján csoportokba, műnemekbe rendezhetjük. Ezekben további alcsoportokat, műfajokat különíthetünk el. Sokféle szempont lehet műfajteremtő, például a tartalom, a terjedelem vagy a forma. Sokszor 1-1 alkotást nem lehet egyetlen műfajba sorolni, ilyen művek például a balladák. Láthatod, hogy az irodalomban nincsenek végleges szabályok, változatlan művészi alapformák: például a romantikus és a kortárs irodalomban is gyakran elmosódnak a műnemek és a műfajok éles határai. A szépirodalom ezerarcú. Időtől, helytől, műfajtól függetlenül formálhatjuk általa világképünket, mélyíthetjük a világról alkotott ismereteinket. Ne feledd: egy műalkotás, egy könyv – legyen bármilyen műfajú is – mindig értéket képvisel.

Ajánlott irodalom

Pethőné Nagy Csilla: Irodalom a középiskolák 9. évfolyama számára, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.

Hornok–Laklia–Sisák: Sokszínű irodalom 9. (1. kötet), Mozaik Kiadó, Bp.

Lothringer Éva: Hasonlóságok és különbözőségek a művészetekben, Auktor Kvk., Bp., 1994.

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet

Hozzászólások