A gondolati líra körébe tartozó, a lírai én osztottságát mutató verstípus, amelyben a lírai én egyes szám második személyként tekint önmagára. Egyoldalúnak látszó párbeszédben két ellentétes magatartáslehetőséget fogalmaz meg. Általában a személyiség válságos időszakában jelenik meg. A műfaj alkotásaiban gyakori a létösszegzés.