A XIX. század második felének művészeti irányzata, elsősorban az irodalomban és a festészetben. A naturalista irányzat megteremtője Émile Zola francia író volt. Fő műve a Rougon-Maquart című húszkötetes regényciklus. A realista ábrázolásmódot szigorú következetességgel használta műveiben. Felfogása szerint az ember a környezete és az öröklődés által meghatározott biológiai lény. A társadalmat „laboratóriumnak” tartotta, és különböző helyzetekben ábrázolta benne a hőseit. Ezt nevezte kísérletezésnek. A kísérleti regény fogalmát Zola alkotta meg. Előszeretettel ábrázolta a társadalom deklasszáltjainak (bűnözők, prostituáltak) világát, fő témája a nyomor, a szexualitás, a betegség és a halál.