A Kádár-korszak erős embere, bigott kommunista politikus. 1956-ban a szovjet katonai intervenció támogatója. Történészi kutatások szerint a szovjet vezetők jelentős része a forradalom leverése után őt akart kinevezni Kádár János helyett, csak Hruscsov döntése miatt lett Kádár. Münnich Kádár után így is a második kádere volt az orzságnak. Az ő nevéhez fűződik a munkásőrség megszervezése. Különösen gyűlölt személye volt a Kádár-rendszernek, a rendszerváltáskor, 1990-ben csak az ő szobrát döntötték le.