Előzetes tudás

Hasznodra lehet, ha felidézed, amit eddig a különböző filozófusokról tanultál!

Tanulási célok

Ebből a tanegységből megtudhatod, hogy melyek a filozófia alapvető kérdései, ágazatai, mi a forrása, és mi lehet a haszna.

Narráció szövege

Egy autót vezethetünk anélkül, hogy megállnánk és megnéznénk, pontosan hogyan működik. Ugyanígy az emberi életet is leélhetjük úgy, hogy bevett sémákat követünk, és soha nem kérdezünk rá azok értelmére. A filozófusok egyik leghitelesebb képviselője, Szókratész szerint viszont „Át nem gondolt életet nem érdemes élni.” A filozófia azzal kezdődik, hogy nem vesszük magától értetődőnek azt, ami minket körbevesz, hanem reflexió, kritika tárgyává tesszük. Képletesen szólva megállunk és felnyitjuk a motorháztetőt.
Ekkor ilyen kérdésekkel találjuk szembe magunkat: Miért létezik bármi is? Különbözik-e a tudatunk a testünktől, vagy csak testek vagyunk? Van-e Isten? Lehetséges-e, hogy életünk pusztán egy álom? Mitől lesz valami erkölcsi értelemben jó vagy rossz? Van-e az embernek szabad akarata? Milyen az igazságos társadalom? Hogyan fejlődik a tudomány? Mi a művészet?
Mi késztethet minket arra, hogy hasonló kérdéseket feltegyünk? A filozófia forrását már Arisztotelész is a rácsodálkozásban és kételkedésben ragadta meg:
„Mert a csodálkozás ösztönözte arra az embereket régebben éppúgy, mint ma, hogy filozofáljanak… De aki kérdez és csodálkozik, annak bizonytalanságérzete van… és azért, hogy e bizonytalanságtól megszabaduljanak, elkezdtek filozofálni.”
Jaspers [jászpersz] szerint a filozófia forrása lehet az emberi lét határhelyzeteinek megélése is, mint amilyen például a szenvedés és a halál. Ezek az embert az élet értelmére való rákérdezésre késztethetik.
Nem a filozófia az egyetlen terület, ahol az ember nagy kérdésekkel szembesül. Hasonló problémákkal foglalkozik a művészet és a vallás is. A filozófusok módszere azonban más: racionális vizsgálódást, érveket, logikai következtetéseket használnak.
A tudományos vizsgálódástól a filozófia abban különbözik, hogy általánosabb megközelítést alkalmaz. Az egyes tudományok elfogadnak bizonyos alaptételeket, amelyeket nem kérdőjeleznek meg. A filozófia épp ezek mögé kérdez. Ezen kívül a tudományok pontosan tudják, milyen módszerrel melyik kérdésre keresik a választ. A filozófia tárgya és módszere ezzel szemben nincs előre megadva, hanem ezeket újra és újra maga határozza meg.
Ahogy a tudományok is különböző ágakra oszthatók, úgy a filozófiában is megkülönböztetünk egyes önálló területeket. Kant a filozófián belül 4 kérdést és ennek megfelelően 4 önálló területet különböztetett meg:
„Mit lehet tudnom? Ezt mutatja meg a metafizika. Mit kell tennem? Ezt mutatja meg a morál. Mit szabad remélnem? Erről tanít a vallás. Mi az ember? Erről tanít az antropológia.”
Kant szerint a legalapvetőbb filozófiai kérdés az utolsó, vagyis hogy Mi az ember? Az első három ugyanis mind visszavezethető erre.
A jelenkori filozófiában számos további szakfilozófiát különböztetünk meg, úgymint etikát, ismeretelméletet, tudományfilozófiát, társadalomfilozófiát, nyelvfilozófiát, esztétikát, logikát.
Milyen haszonnal kecsegtet, ha filozófiával foglalatoskodunk? „Minden embernek van valamiféle filozófiája, akár tud róla, akár nem”- írta Karl Popper [kárl popper]. Ennek átvizsgálása azzal az előnnyel járhat, hogy ha valamilyen problémába ütközünk életünk során, magabiztosabban hozhatjuk meg döntésünket, tisztábban átláthatjuk a dilemmát. A filozófia jó eszköz arra is, hogy fejlesszük magunkat a gondolkodás módszereiben. Ezt a képességet utána nem csupán a filozófiai kérdések megválaszolásánál kamatoztathatjuk, hanem az élet más területein is komoly előnyt jelenthet. A filozófia emellett művelői szerint kimondottan élvezetes. Jaspers [jászpersz] szerint a filozófia törekvést jelent arra, hogy a többi emberrel valódi kommunikációt folytassunk, ne csupán fecsegjünk üres kérdésekről.
A „Mi a filozófia?” kérdés maga is filozófiai kérdés, vagyis nincs egyértelmű válasz rá, mert a filozófia önmagát határozza meg gyakorlásának módjával. Platón szerint a filozófusok közbülső állapotban vannak egyrészt a tudatlanok és közönyösök, másrészt a tökéletes tudás birtokában lévők, azaz az istenek között. Ők azok, akik vágyakoznak a világ teljességére. A filozófus szó szerinti jelentése is ezt tükrözi: filozófus az, aki a bölcsességet szereti.

Ajánlott irodalom

A. Anzenbacher: Bevezetés a filozófiába, Herder Kiadó, Budapest, 1996.

M. Fürst: Bevezetés a filozófiába, Ikon Kiadó, Budapest, 1993.

J. Gaarder: Sofie világa, Magyar Könyvklub, Budapest, 1995.

K. Jaspers: Bevezetés a filozófiába, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1987.

L. Kołakowski: Mit kérdeznek tőlünk a nagy filozófusok? Typotex Kiadó, Budapest, 2012.

P. Kunzmann – F.-P. Burkard – F. Wiedmann: Filozófia SH atlasz, Springer Hungarica Kiadó, Budapest, 1993.

S. Law: Filozófia, Mérték Kiadó, Budapest, 2008.

S. Law: Filozófiai fogások, Alexandra Kiadó, Pécs, 2005.

B. Russell: A filozófia alapproblémái, Kossuth Kiadó, Budapest, 1996.

Steiger Kornél (szerk.): Bevezetés a filozófiába – Szöveggyűjtemény,Holnap Kiadó, Budapest, 2004.

N. Warburton: Bevezetés a filozófiába, Kossuth Kiadó, Budapest, 2005.

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet
Developed by Integral Vision