Előzetes tudás

Biológiai tanulmányaid során megismerkedhettél az evolúció, az ökoszisztéma, az etológia alapvető kérdéseivel. Ezen biológiai vonatkozásokon túlmenően azonban etikai problémák is kapcsolódnak az ember és természet viszonyának kérdéséhez.

Tanulási célok

Az evolúció elmélete, illetve az etológiai kutatások ráirányították a figyelmet az állatvilágra, illetve a természeti lények és az ember kapcsolatának megváltozott természetére. Ebben a tananyagban az állatok jogaira vonatkozó kérdéseket, érveket vesszük számba. Ezek vizsgálata az ember morális felfogását is jobban megvilágítja.

Narráció szövege

A XX. sz. közepétől évente kb. 50 millió állatot használnak fel tudományos kísérletekre, és ennek majd tízszeresét emberi fogyasztásra! Mit gondolsz, erkölcsileg ez elfogadható? Vajon csak az embernek vannak jogai?
Az újkorban Descartes révén az állatokat olyan „csodálatos gépeknek” tartották, amelyek külső ingerhatásokra mechanikusan működnek, akár egy óra. Darwin evolúciós elmélete, majd az etológia hatására megjelent az állatokkal foglalkozó filozófia is, amely alapvetően az ember és állat viszonyát vizsgálta. Egyesek azt állították, hogy az állatoknak is vannak jogai, ami mellett azzal érvelnek, hogy az állatok is éreznek. Az igazságosság erénye szerint elvárható, hogy emiatt az ember bánjon velük etikusan. Egy csimpánz, egy kutya esetében jogos lehet a felvetés, de egy papucsállatka is valóban érez?
Az ellenzők azzal a haszonelvű cáfolattal is éltek, hogy az állatok felhasználása emberi étkezésre sokkal nagyobb haszonnal jár, mint a nekik okozott fájdalom, ezért megölésük nem erkölcsi bűn. Csakhogy nincs olyan mérőeszköz, amivel a haszon és az okozott fájdalom mérhető lenne. Más vélemények szerint az állatok is az „élet alanyai”, vagyis jogalanyok, így puszta haszonszerzés céljából nincs jogunk megölni őket. Az állati jogok szorgalmazóinak újabb érve: ha az állatok érdekeinek kisebb jelentőséget tulajdonítunk, mint az emberének, akkor ez ugyanolyan diszkriminációhoz vezethet, mint a faji vagy nemi alapú megkülönböztetés (a rasszizmus, illetve a fajsovinizmus). Másfelől az ember intelligenciája magasabb, gondolkodása komplexebb, rendelkezik identitástudattal, képes az önreflexióra, céltudatosan cselekszik, szemben az állatokkal. Ez kötelességeket is ró az emberre, például az állatokkal való bánásmódnak is emberhez méltónak és felelősségteljesnek kell lennie. Igen ám, de ha az állatok is rendelkeznek jogokkal, akkor nekik is tudniuk kellene teljesíteni az ezzel járó kötelezettségeiket! Erre azonban biológiai fejlettségük folytán nem alkalmasak.
Láthatod, mindkét oldal képviselői fel tudnak vonultatni álláspontjukat igazoló érveket. Lehet-e egyáltalán megoldást találni ilyen bonyolult érvrendszerek kereszttüzében? Mindenképp, ha tartózkodunk a szélsőséges álláspontoktól, ha igyekszünk közös nevezőre hozni a fogalmainkat. Az emberközpontú felfogás szerint az emberlét az egyetlen kiindulópont, és ennek kell alárendelni minden más élőlényt. Ezzel szemben ma már általánosan elfogadott az a mélyökológiai nézőpont, hogy tisztelnünk kell a bioszféra más élőlényeit és értékeit is, velük szemben kötelezettségeink vannak. A vallások is a teremtményi szolidaritást, a teremtett világ iránti erkölcsi kötelességet hirdetik. Vagyis a természetre az embernek nem mint kifosztandó erőforrásra, hanem mint hosszú távon fenntartandó adottságra kell gondolnia.
Az állatkísérletek kapcsán már létezik ilyen kompromisszumos megoldás: ez a 3R elmélete, amely három olyan alapelvet foglal magában, ami ésszerű korlátok közé szorítja az állatkísérleteket. Egyrészt replace: az állatokat, amennyiben lehetséges, helyettesíteni kell a kísérleteknél, másrészt reduce: a kísérleti állatok számát a lehető legminimálisabb szintre kell szorítani, harmadrészt refine: a kísérleti technikákat olyan szintre kell fejleszteni, hogy az állatoknak a legkisebb fájdalmat kelljen elviselniük. Ezzel együtt ügyelni kell arra is, hogy ne essünk a másik végletbe sem: ne költsünk hatalmas összegeket kedvenc állatainkra, miközben embertársaink nélkülöznek. Morálisan az sem közömbös, milyen céllal hasznosítjuk az állatokat: lényegi különbség van az emberi létfenntartás és a kozmetikumok gyártása érdekében történő hasznosítás között.
Albert Schweitzer tanácsa: „Tartsd nyitva a szemed, hogy ne mulaszd el az alkalmat, ahol szabadító lehetsz.” Azaz ragadjunk meg minden alkalmat, hogy természeti társainkon segíthetünk! Például vigyük a csigát a fűbe, nehogy a járdán eltapossák; tessékeljünk ki a méhecskét az ablakon, és ne üssük agyon! Hisz az élet mentése mindig örömöt okoz.

Ajánlott irodalom

Julian Baggini: A tányérra kívánkozó malac, Corvina, Bp., 2005

Ben Dupré: Filozófia – 50 fogalom, amit ismerni kell, Ventus Libro Kiadó, 2013

Stephen Law: Filozófiai fogások, Alexandra Kiadó, 2005

OzoneGPS: Állati jogok, http://videa.hu/videok/emberek-v...

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet

Hozzászólások